A Civilek a Mecsekért Mozgalom közleménye

Megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletében 21 esetben „tévedett", nem vette észre, hogy a HM által a radar telepítésre kiadott építési engedély egytucat jogszabályhelyet megsért. (A Fővárosi Bíróság vajon ennyi jogszabálysértés esetén miért nem állapította meg egyetlen esetben sem a több ügyvéd által képviselt pécsi felperesek igazát a Honvédelmi Minisztérium alperes ellen?)

Idézetek az ítéletből:

Az LB szerint: „Engedély akkor adható, ha az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében sem olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, sem olyat, mely az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné." „A környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése a környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik."

Az LB szerint megsértésre került az Aarchusi Egyezmény, hiszen „Az Egyezmény 9. cikke előírja, hogy amennyiben valamely személy úgy tekinti, hogy információigényét figyelmen kívül hagyták, teljes mértékben vagy részben helytelen módon elutasították, nem kielégítő választ adtak, legyen lehetősége bíróság előtt felülvizsgálati eljárást kezdeményezni."

„A nem megfelelő értékelés alapján történő elutasítás a belső jog szabályai megsértésén túl a magyar jogba transzformált nemzetközi egyezmény, azaz a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalása megsértésére is vezethet." (Amely súlyos anyagi következményekkel terhelhette volna hazánkat.)

Az LB Dr. Vicze Csilla (képünkön) és társai felperesek kizárásáról megállapította: „A részítélet meghozatala során az eljárt bíróság (Fővárosi Bíróság) nemcsak abban tévedett, hogy nem a keresetekben állított valamennyi jogszabálysértés vizsgálata alapján jutott a kereshetőségi jog hiányát megállapító következtetésre, hanem abban is, hogy olyan jogok és jogos érdekek érintettségének hiányára alapította részítéletét, melyek alapján a felperesek az alperesi eljárásban (HM építési engedélyeztetési eljárása) részt vettek."

Az LB-döntés szerint: „Eljárási szabálysértés elsősorban azért állapítható meg, mert az eljárt bíróság a felperesek bizonyítási indítványait mellőzte. A radarállomás különleges szakértelmet igényel, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A sugárzás mértéke és hatása, a NATURA 2000 területre kifejtett várható hatás és a tervezett robbantásos talajlazítás hatása a vízbázisra olyan szakkérdéseket vet fel, amely csak igazságügyi szakértő kirendelésével ítélhető meg."

A HM jogi képviselőjének álláspontjával szemben LB szerint: „Helyesen hivatkoztak felperesek, hogy a területen található építmények lebontását követően, azokat nem lehet korszerűsíteni, és az építési tevékenység engedélyezéséhez teljesíteni kell mindazokat az előírásokat, amelyeket az építési jogszabályok, így az építési törvények, az OTÉK és a hely építési szabályok (PÉSZ) az új építésre nézve tartalmaznak." Tévesen vonta le a Fővárosi Bíróság azt a - a HM által hangoztatott ­-­ következtetést, hogy a tervezett objektumra nem irányadók az OTÉK és a PÉSZ szabályai.

Néhány különösen ordító jogszabálysértés:
- LB: „A telek jogi kialakításának meg kell történnie az építési tevékenység engedélyezése előtt, az Étv. és a PÉSZ szabályainak megfelelően." (Az ingatlan, amire a radart tervezték nem építési telek az útkapcsolat hiánya miatt.)
- Az Európai Bíróság élőhely-védelmi irányelvéhez kapcsolódó gyakorlata szerint a megfelelő vizsgálatot el kell végezni akkor is, ha az objektív tényezők alapján nem zárható ki, hogy az adott terv vagy program jelentős mértékben hat az érintett területekre. (Ilyen hatásvizsgálat nem készült.)
- A helyi építési szabályzatot (PÉSZ) be kellett volna tartani a tervezőnek.
- A tervező kötelezően előírt nyilatkozatot erre vonatkozóan 2006 júniusában nem tett,
- elvi építési engedélyt nem szerzett be.
- Megalapozottnak találta a Legfelsőbb Bíróság a vízbázis védelmével és a sugárzás veszélyével kapcsolatos felperesi hivatkozásokat is:
„Az, hogy külön katonai radarállomásra vagy honvédelmi létesítményre nézve szabályt nem tartalmaz, nem jelenti azt, hogy a hidrogeológiai „A" védőövezetre vonatkozó, az ásványolaj termékekre fennálló tilalom ne lenne alkalmazható."
- „Lényeges kérdés a robbantásos talajlazításnak a vízbázisra gyakorolt környezeti hatása, hiszen az alapvetően érinti a vízbázisból az ivóvizet nyerő, és az egészséges ivóvízellátás biztosítására kötelező törvényi feladatkörrel rendelkező felperest."

Az LB bölcs döntésében a jövőre nézve rámutat, hogy „A tervezett létesítmény engedélyezésére irányuló új eljárás során az eljáró hatóságnak a kérelmezett építési tevékenység jellegéhez igazodó módon figyelembe kell venni és alkalmaznia kell az általános építésügyi előírásokat és az azokban hivatkozott környezetvédelmi, és egyéb védettséget elrendelő jogszabályok előírásait... Mivel a helyi építési szabályok kötelező érvényű általános és speciális előírásaival meglevő összhangra vonatkozó tervezői nyilatkozat hiányzott, az első fokú hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a rendelkezésre álló kérelem egyáltalán alkalmas-e az eljárás megindítására." (Ezzel az iránymutatással zárult le jogilag a Tubesre tervezett radar ügye.)

Az LB bölcs ítélete alapján reméljük:

a Gyurcsány-Bajnai korszak igazság-szolgáltatását jelképező Fővárosi Bírósági ítélet hatályon kívül helyezése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon végre megkezdődjön az IGAZI RENDSZERVÁLTÁS: egy demokratikus jogállamban nem fordulhat elő, hogy magyar bíróság államhatalmi szerv által kiadott sok jogszabálysértéstől vérző építési engedélyt a hazai jogszabályokba, helyi építési szabályzatba, nemzetközi egyezményekbe ütköző módon, a környezeti hatások felmérése nélkül fogadjon el.

Forrás: CMM