A bóvlit felesleges reparálni, vallja Pécs egyetlen ernyőjavítója, Horváth Zoltánné

2017. július 29. szombat 16:44

A bóvlit felesleges reparálni, vallja Pécs egyetlen ernyőjavítója, Horváth Zoltánné

A régi, míves darabokat meg kell becsülni. A silány, kínai tucat holmikat viszont még megjavíttatni sem érdemes. Mindez tökéletesen igaz lehet, ha a város egyetlen aktív esernyőjavítója, Horváth Zoltánné, Piroska mondja. Aki kijelentésével ugyan a saját üzletét rontja, ennek ellenére sem hajlandó becsapni senkit, aki hozzá fordul szakmai segítségért. 

 

- Az ernyőjavításhoz két dolog nélkülözhetetlen -vág a közepébe Horváth Zoltánné, akit a törzsvendégei Piroskaként ismernek. - Az egyik a türelem, a másik kézügyesség. Ezek hiányában tényleg nem érdemes belevágni.

- Ezek szerint Pécsett az iparosok közül ilyen erényekkel kevesen rendelkeznek?

- Azért nem feltétlenül erről van itt szó. De főállásban a közterhek kitermelése, befizetése meglehetősen nehéz feladat. Néha több órát is rá kell fordítani egy-egy felújításra, miközben ezt az árban nehéz érvényesíteni.

- Főleg, ha a nagyon alacsony árszínvonalú portékákra gondolunk.

- Azok esetében azt szoktam tanácsolni, inkább a tulajdonosa tépjen el egy ötszázast, mint hogy áldozzon az olcsó tárgyra. Mert tényleg csak pénzkidobás minden fillér, amit arra fecsérelne, ami hamarosan megint el fog romlani.

- A bóvlit tehát felesleges reparálni. De azért akadnak szebb példányok is.

- Sokan ragaszkodnak a sok évtizedes, amúgy igényes tárgyaikhoz. Ezek lehetnek olyanok is, amik örökségből valók, esetleg érzelmi kötődés alakult ki a gazda meg az ernyő között. Ekkor nyilván érdemes áldozni rá. A cipők, kalapok, más divatcikkek esetében is lehet tudni, melyikek állják ki az idő próbáját.

Mellékállásban könnyebb

Főfoglalkozásban nagyon nehéz lenne megélni az esernyőjavításból. Ezért hát Horváth Zoltánné sem próbálkozik vele. Bár több évtizedes tapasztalata van az iparágban, mégis a pécsi egészségügyben dolgozik, adminisztratív munkakörben. Két gyermeke, egy leánya, egy fia van. Ők garantáltan nem veszik át az anyjuktól a váltóbotot.

- Nézve a munkáját, a keze nagyon gyorsan jár, meg nem áll.

- Kapkodni nem szoktam, ennek ellenére valóban nem vagyok lassú. Haladni kell, mert rengeteg a megrendelő. Akadnak rutinfeladatok, amik nem kívánnak akkora jártasságot, inkább tapasztalatot. De léteznek olyan típusok, amiket alaposabban meg kell néznem, mielőtt belevágok a munkába.

- Széles a skála, szövettel, fémmel, műanyaggal meg fával is ügyeskedik. Mindez széleskörű ismereteket feltételez.

- Soha nem jöttem zavarba, ha valamilyen szerelés várt rám. Sokan azt hiszik, erő szintén szükséges ehhez a szakmához, de inkább a technikai fogásokon van a hangsúly. A szerszámok jó kiválasztása rengeteget segíthet. Fogók, kisebb kalapácsok, egy mini üllő, ezek nélkülözhetetlenek. A műhelyben varrást nem szoktam végezni, azt inkább otthon hajtom végre. A szabási ismeretek ugyanúgy lényegesek.

- Igény akad bőven, mégsem tolonganak a tanulók a munkaasztalok környékén.

- Ez így van. Múltkor halottam egy kollégát nyilatkozni egy országos televízióban. Olyan szavakat használt, amik alapján megállapítottam, nem egy mesterrel álltunk szemben. Kevesen vagyunk, nem tudom, ez jó, netán rossz hír magunknak, meg a hozzánk betérőknek.


 

Pucz Péter - Fotó: Laufer László