Hatósági ára lesz a víz-, a szemét- és a csatornadíjnak

Szerdán ismét tárgyal a kormány a devizahitelesek adósságának rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéséről, és ha jóváhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített jogszabálytervezetet, a parlament a jövő héten elkezdheti annak tárgyalását - közölte a miniszterelnök szóvivője kedden újságírók előtt.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Fellegi Tamásnak november 30-ig kell kidolgoznia a víz-, a szemét- és a csatornadíj hatósági árkörbe vonásáról szóló jogszabályt. Szijjártó hozzátette, amint a Ház elé kerül a javaslat, az ellenzéken múlik, hogy azt egy vagy két hét alatt, vagy adott esetben egy nap alatt fogadja el az Országgyűlés. A végtörlesztést érintő külföldi reakciókra a szóvivő azt válaszolta: pénzügyileg tartható megoldást hoz a kabinet javaslata.

Azoknak a bankoknak, amelyek mögött erős anyabankok állnak külföldön, semmilyen módon nem kell aggódniuk, ahogyan a magyar hátterű pénzintézeteknek sem - mondta, hozzáfűzve, a kormány arra számít: az ellenérdekeltségű felek minden fórumot fel fognak használni Magyarország ismételt megtámadására, csakúgy, ahogyan a bankadó és a válságadók esetében. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kabinet reagálni fog, nem hagyja annyiban, ha az országot újra igazságtalan támadás fogja érni. Mint fogalmazott, a kormánynak bármilyen nyomásgyakorlással szemben képviselnie kell a magyar emberek érdekeit.

Álláspontja szerint a tőzsde és az árfolyamok is megnyugodnak majd, amikor látják, hogy az ország megerősödik, kevésbé lesz kitett, kiszolgáltatott amiatt, hogy csökken a devizahitelek aránya. Szijjártó közölte, az említett végtörlesztés lehetősége mindenkire vonatkozik, akinek az ingatlanjára terhelt devizaalapú hitele van, vagyis nem a felhasználás mikéntje a döntő, hanem az, hogy mire van terhelve a kölcsön.

Felelevenítette, az előterjesztés tartalmazni fogja azt is, hogy a bankok semmilyen külön költséget nem számíthatnak fel az átváltással és az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatban, valamint azt, hogy a devizahitelek esetében a forintban jelentkező költségeket csak forintban lehet felszámolni. Megjegyezte, az adótörvényeket is módosítani fogják, hogy a 16 százalékos személyi jövedelemadót ne kelljen megfizetni az elengedett tartozás után.

Az ellenzéki pártok nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: az ellenzék megint nem az emberek oldalára állt, hanem a bankok érdekeinek szószólójaként lép fel, a kormány azonban az emberek érdekeit képviseli, és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség javaslatának alapján egy erkölcsileg helyes, pénzügyileg tartható, jogilag korrekt megoldást dolgoz ki a végtörlesztés ügyében. Szijjártó megjegyezte, a kormány heti napirendjén a végtörlesztés mellett a köznevelési és felsőoktatási rendszer átalakítása is szerepel.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia a víz-, a szemét- és a csatornadíj hatósági árkörbe vonásáról szóló jogszabályt; az árképzés új rendszerével november 30-ig kell elkészülnie a tárcavezetőnek. Szijjártó emlékeztetett, hogy a kormány már korábban a hatósági ármegállapítás körébe vonta a gáz, majd a villany, később pedig a távhő díját is.

A nemzeti fejlesztési miniszter által kidolgozandó új árképzési rendszernek annak a szempontnak kell megfelelnie, amely szerint tarthatatlan, hogy a magyar családok bevételeinek óriási részét elviszi a rezsi - mondta a szóvivő.

Míg az uzsora-bűncselekmények esetében az üzletszerűség jelenleg alapesetnek minősül, addig a jövőben minősített eset lesz, s így az uzsorázás is bűncselekménynek számít majd - ismertette a miniszterelnök szóvivője a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett szigorítását, amelynek tervezete két héten belül kerülhet a kabinet elé. Szijjártó azt mondta, véget kell vetni annak, hogy egyesek a kiszolgáltatott helyzetben lévőkön „élősködjenek".

A szóvivő beszámolt arról is, hogy a tervek szerint egyértelműsítik az ügyész keresetindítási jogát, vagyis uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat majd. Elkészül emellett a koncepció arra vonatkozóan is, hogy - a szociális konzultáción született eredménynek megfelelően - a készpénzben nyújtott segélyezés aránya csökkenjen, a természetbeni segélyezésé pedig emelkedjen - közölte. Szijjártó elmondta, az uzsora elleni hatékonyabb fellépést biztosító törvényjavaslat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban készül, és két héten belül a kormány elé kerül.

Két héten belül a kormány elé kerül az a koncepció, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített az online szerencsejátékok megadóztatásáról - közölte Szijjártó. A szóvivő az online szerencsejáték megadóztatásának koncepciója mellett emlékeztetett arra a törvényjavaslatra, amely már a parlament előtt van a szerencsejáték-törvény módosításáról. A tervezett jogszabály szerint a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett ilyen gépeké 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedne november 1-jétől.

Az új, százalékos adót viszont negyedévente kellene megfizetni, de csak a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után. Ez az adó 20 százalék lenne. A miniszterelnök szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő adó 2005 óta változatlan mértékű. A közteherviselésből a szerencsejáték-iparnak is ki kell vennie a részét - jelentette ki.

A kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de - mint azt a miniszterelnök szóvivője közölte - remélik, hogy az író bocsánatot kér. Szijjártó kérdésre válaszolva felidézte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkárának hétfői, az Országgyűlésben elmondott szavait.

Halász János egy interpellációra adott válaszában úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s „amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". A miniszterelnök szóvivője azt mondta: „reméljük, hogy ez a bocsánatkérés meg fog születni".

A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, „aki arra érdemtelenné vált".

A miniszterelnök szóvivője szerint Gyurcsány Ferenc jól láthatóan nem tudja elfogadni, hogy - ellentétben az ő időszakukkal - Magyarország már nem egy következmények nélküli ország. Szijjártó kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell nézni, hogy hány, a szocialisták időszaka alatti vezető politikust, kormánytisztviselőt vittek el azóta előzetes letartóztatásba, lettek vádlottak, gyanúsítottak.

A volt miniszterelnöknek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy „akármilyen magas politikai lovon is ül valaki", a törvények rá ugyanúgy vonatkoznak, mint bármely más magyar emberre - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő szóvivője.

(mti)