Gazdasági csúcs: Bajnai konkretizál

A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia - mondta a gazdasági miniszter.

A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2.300 vállalkozás számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást - jelezte Bajnai Gordon, kiemelve, hogy 2009-től automatikus pályázat keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el.

Általánosságban Bajnai Gordon kitért arra, hogy a válság kezelésben a munkahelyek megtartását kell ösztönözni, a piacokat kell újra beindítani.

"Pénzt kell adni a vállalkozóknak" - jelentette ki. A vállalkozások forráshoz juttatása keretében már működik a mikrohitel-program, elindult a hitelgarancia-program. A Magyar Fejlesztési Bank forrásainak bevonásával dolgoznak azon, hogy a bankok forráslehetőségeit növeljék, amelyet a kkv-k hitelezésére fordíthatnak.

Az uniós programok átrendezése keretében lehetőség nyílik a kamattámogatásra is. A gazdasági miniszter kitért arra, hogy növelik a vállalkozások támogatásának intenzitását, amely a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá 40 százalékos előleget fizetnének ki a vállalkozásoknak az elnyert pályázati pénzből, a pályázóval szembeni elvárást csökkentenék.

Bajnai Gordon elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 500 milliárd, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 400 milliárd forintot szánnak kis- és középvállalkozások támogatására 2009-2010-ben.

A munkahelymegtartás érdekében térségi válságkezelő alapot hoznak létre az unió illetve a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adnak a munkahelyek megtartásért is, új ösztönzőket vezetnek be a munkaintenzív nagyvállalatok beletelepülésének elősegítésére.

A piacbővítő intézkedések között említette a miniszter az exportpiacra termelő cégek célzott támogatását, a beszállítói programokat, illetve a belföldi kereslet élénkítését. Az építőiparnak 1.800 milliárd forint megrendelést jelent az uniós fejlesztések megvalósítása.

Bajnai Gordon elmondta: a versenyképes üzleti környezet kialakításáért meg kell vizsgálni, hogyan lehet a vállalkozások foglalkoztatási terheit mérsékelni, illetve előre kell lépni a gazdaság kifehérítésében is. A bürokrácia csökkentésére a kormány átfogó programot indított, amely érinti a foglalkoztatást, az engedélyezést, a pályázati rendszert is.

Az állami hivatalok, önkormányzatok is késedelmi kamatot fizetnek majd jövő év közepétől, ha határidőn túl tartoznak vállalkozásoknak - tette hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a szerkezeti reformok végrehajtásában is előre kell lépni. Közép távon lehet adót csökkenteni a kiadás csökkentésével, adóátrendezéssel, a foglalkoztatás terheinek mérséklésével.

Fontosnak nevezte, hogy az euró bevezetésének útvonaltervéről megállapodás szülessen. Kitért arra, hogy a versenyképességet rombolja a korrupció. A korrupció elleni lépések között megoldandó feladatnak nevezte a pártfinanszírozást, mindenkit érdekeltté kell tenni a közérdek védelmében.

FRISSÍTVE:
(15:53)

Javaslata mindenkinek van - ÖSSZEFOGLALÓ

A jövőben a parlament gazdasági bizottsága félévente összehívja a gazdasági csúcsot, amelyet a csütörtöki találkozót követően sikeresnek ítélt a kormányzati oldal. Az Országházban tartott csütörtöki tanácskozáson a gazdaságélénkítéssel kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg a kormány, a parlamenti pártok, a jegybank, a bankszövetség, a kamarák és érdekszervezetek képviselői.

Az elhangzott javaslatokról vita nem bontakozott ki, mert a résztvevőknek csupán egy felszólalási lehetőséget biztosítottak. A gazdasági csúcson az ellenzéki pártok adó- és járulékcsökkentést, valamint az euró mihamarabbi bevezetését szorgalmazták. A szakszervezetek elutasították a bérek csökkentését, a kamarák zömmel támogatásukról biztosították a kormány 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítési programját.

A miniszterelnök nem fogalmazott meg új kezdeményezéseket, azt javasolta, hogy a kormány által előterjesztett gazdaságélénkítési programban állapodjanak meg, kérte, a munkavállalók és munkaadók jussanak egyezségre a munkahelyek megvédéséről.
Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy a jegybank értse: a válságkezelés közepette az inflációs célkövetés indokolható monetáris politikája új környezetbe került.

Úgy vélte, első számú feladat a likviditás biztosítása, és olyan kamat- és árfolyampolitika működtetése, ami segíti a válság legyőzését.

Veres János pénzügyminiszter szerint a tanácskozás megerősítette azt a kormányzati szándékot, hogy folytatni kell a strukturális reformokat. A kormány a következő hónapokban az önkormányzati, az adó- és a szociális reform területén javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé - mondta a tanácskozás után.

Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett, amelynek része az adó- és járulékcsökkentés. Ennek első eleme egy célzott munkaadói járulékcsökkentés. Javasolta még az építőipari 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlását.

Családi típusú jövedelemadózást és a felhalmozott nagy vagyonok megadóztatását javasolta a KDNP képviseletében Latorcai János, aki szerint szükség van az áfakulcs megváltoztatására és adócsökkentésre is.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője elmondta: kezdeményezik, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez. Emellett az SZDSZ kiállt az euró 2012-es bevezetése és az adóreform, az adócsökkentés mellett.

Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője szintén szorgalmazta az euró mielőbbi bevezetését, valamint a 18 százalékos szja-kulcs értékhatárának 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelését, amelyet a két százalékos áfaemeléssel ellensúlyoznának. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a monetáris politika döntései a pénzügyi stabilitást kívánják elősegíteni.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a legfontosabb feladatnak a munkahelyek megtartását nevezte, és javasolta, hogy a bérek emeléséről félév múlva kell asztalhoz ülni a szakszervezetekkel.

Bejelentette, hogy reformszövetséget hozott létre kilenc munkaadói szervezet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara annak érdekében, hogy kidolgozza és a politikai pártok és a kormány rendelkezésére bocsássa azt az átfogó reformcsomagot, amely hosszabb távon megalapozhatja Magyarország versenyképességét.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az első számú feladat most a likviditás megőrzése. Szerinte a bankállamosítással óvatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjéről.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot, a csőd bármikor bekövetkezhet. A szakszervezeti felszólalók elfogadhatatlannak nevezték a bérek csökkentését a gazdasági válság elleni fellépésben. A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra van szükség - hangoztatta a szakszervezeti véleményt Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke és Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke.

Borsik János és Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke azt szeretné, ha a minimálbérek és általában a bérek emelkednének a munkabéke megőrzése érdekében.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar-Európai Üzleti Tanács, az Ipartestületek Országos Szövetsége támogatta a kormányzati elképzeléseket. Hasonlóan nyilatkozott az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselője is. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a gazdasági problémákra csak a reformok végrehajtása jelenthet hosszú távú megoldást.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök november 3-án a parlamentben javasolta gazdasági csúcsértekezlet összehívását, kezdeményezve: a parlament gazdasági bizottságának keretei között egyeztessék a gazdaság válság hatásainak csökkentéséről szóló programokat és készítsék elő a szükséges döntéseket.

Képünkön: Veres János pénzügyminiszter.

MTI - MTI Fotó: Kovács Tamás