A Gyurcsányék által jelölt magyar biztos egyetért az EB döntésével

2012. február 22. szerda 15:15

A Gyurcsányék által jelölt magyar biztos egyetért az EB döntésével

Egyetért az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. A kormány szerint jogilag is vitatható a brüsszeli javaslat.

A szakértő szerint nem fogják felfüggeszteni a támogatásokat

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint nem valószínű, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően ténylegesen felfüggesztik a Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását.
A szakértő az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott, eddig még nem fordult elő, hogy egy tagállamtól valóban megvonták volna ezt a támogatást, bár az "általános", hogy a bizottság kilátásba helyezi ezt a szankciót. A támogatás felfüggesztését azonban az EU pénzügyminiszteri tanácsának egyhangúan meg kellene szavaznia, ez pedig azért valószínűtlen, mert más tagállamok is vannak Magyarországhoz hasonló helyzetben, és attól tarthatnak, hogy a szankció alkalmazása precedenst teremthetne, "elindulhat egy lavina" - mutatott rá. Hozzátette, ezért "azok az országok, amelyek szintén ilyen veszélyes helyzetben vannak, hajlamosak lesznek nemmel szavazni".
Mint mondta, a felfüggesztés mindenesetre nem azonnal lépne életbe, hanem azt jelentené, hogy 2013-tól nem írnának ki új pályázatokat, az eddigi projekteket az intézkedés nem érintené. A kohéziós támogatásokból főként közlekedési és környezeti projekteket finanszíroznak Magyarországon - közölte.
Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, az elmúlt években ebből a forrásból valósulhattak meg például vasútvonal-felújítások, szennyvíztisztítók, szelektív hulladékkezelési rendszerek projektjei. Magyarországon egyebek mellett a csornai elkerülő út építéséhez, a csepeli szennyvíztisztító építéséhez és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal felújításához használtak fel kohéziós támogatást - tette hozzá.
Kiemelte: a felzárkóztatási támogatás felfüggesztésének megszavazása esetén sem biztos, hogy a döntés életbe lépne a jövő év elején, amennyiben Magyarországon "az év végére kiderülne, hogy nagyjából egyensúlyba kerül" az államháztartás strukturális egyenlege. Ennek lehetősége azonban azért "nagyon kiszámíthatatlan", mert addig még Magyarországnak alá kell írnia egy megállapodást a Nemzetközi Valutalappal (IMF), és amit az IMF szokott kérni, azt "nagyjából megléptük az elmúlt években", így a megállapodás előtt nehéz megjósolni, hogyan alakul a helyzet az év végéig.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az ország gazdasági helyzetére a nemzetközi környezet is nagy hatással van, hiszen Magyarország exportorientált, és sokan recessziót várnak Nyugat-Európában erre az évre, így már ettől is romolhat az egyensúly. Jelenleg azonban "csak spekuláció lenne megmondani az év elején, hogy mit várunk az év végére", még hetekre előre is nehéz megjósolni a várható változásokat - hangoztatta.
Az Európai Bizottság szerdán azt a javaslatot tette, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A biztosok ülésén az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt.
A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy azt javasolják: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

Az uniós biztos (képünkön) egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született.

A még Gyurcsányék által jelölt magyar EU-biztos az MTI-nek arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt.

Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.

A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő így reagált az MTI-hez eljuttatott közös közleményében arra, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

A magyar kormány álláspontja szerint azonban - mint az a két szóvivő közleményében olvasható - a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen "a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot".

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében - kommentálta a kisebbik kormánypárt az Európai Bizottság szerdai döntését.

A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan - szögezték le az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Hozzátették: a jelen helyzetben semmi nem veszélyezteti azt a célkitűzést, hogy a konvergencia programban vállaltakat és a 3 százalék alatti deficitet tartani lehessen.

A KDNP szerint az EU bizottság döntése a 2004-től kormányzó szocialista és liberális pártok kritikája is, mivel az ő "felelőtlen gazdaságpolitikájuk" hatására Magyarország azóta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy azt javasolják: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.



Forrás: MTI - Fotó: Soós Lajos