Nagy-Britannia és Magyarország is beintett az EU-csúcson

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem sikerült megállapodniuk az eurózóna megmentésére hivatott egységes pénzügyi paktum kereteiről, ezért a közös pénzt használó 17 ország kormányközi szerződéssel halad tovább a fiskális unió felé, amihez minden tagállam szabadon csatlakozhat. Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék.

A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges. Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Van Rompuy elmondta, hogy azért döntöttek az új szerződés mellett, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás.

A kormányfői tanács elnöke megerősítette azt is, hogy megállapodtak: kidolgozzák a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját. Ebben szintén részt vesznek egyes euróövezeten kívüli tagállamok is.

Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távra is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új intézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba.

Sarkozy, Merkel, valamit az EKB elnöke, Mario Draghi jó eredményként méltatta a közel tízórás tárgyalás után létrejött kompromisszumot. Merkel úgy vélte, ezek a döntések helyreállítják az euró hitelességét, és növelik a stabilitást.

A tanácskozásról reggel kiadott közlemény értelmében az új kormányközi szerződést legkésőbb jövő márciusban alá akarják írni. Ugyanakkor továbbra is az a cél - olvasható a dokumentumban -, hogy az új előírások tartalmát a lehető leghamarabb beillesszék az EU alapszerződésébe. A közlemény felsorolta azt a hat, euróövezeten kívüli országot, amely jelezte, hogy szándékában áll csatlakozni a folyamathoz. Ez Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A cseh és a svéd kormányfő konzultál a parlamenttel, mielőtt döntene - olvasható az Európai Tanács által kiadott közleményben.

David Cameron brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában védelmébe vette a csúcstalálkozón képviselt, a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében.
A brit miniszterelnök a tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra vonatkozóan messzemenően érvényesüljenek különleges szabályok. Ezt a követelést azonban a tárgyaló partnerek elutasították.

Cameron a megbeszélés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra: "mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést". Egyúttal megerősítette: Nagy-Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. "Minden jót" kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót.

Forrás: MTI