Viseljen ezután Ön is tiltott önkényuralmi jelképet! A pécsi kommunistát jól megfizetné Strasbourg: 2 milliót kereshet vele

A magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának vörös csillag viselése ügyében született ítéletével, és fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amiről már számos magyarországi civil szerveződés is támogatásáról biztosította - szögezte le Rétvári Bence hétfőn a parlamentben. A kérdés Fratanolo János pécs-meszesi munkáspárti politikus (képünkön a bíróság előtt - a szerk.) miatt került újra reflektorfénybe, aki a Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számító vörös csillag viselése miatt fordult Strasbourghoz. Mai áron közel 2 millió forintot (6400 eurót) ítéltek meg neki.  

Megjegyezte: Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

A parlamenti államtitkár hozzátette: az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott arra, hogy e jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe - szögezte le Rétvári Bence, kiemelve: Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett.

Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával - mutatott rá Rétvári Bence.

A parlamenti államtitkár felidézte azt is: az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését "nyomós társadalmi szükséglet" indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, s ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította - folytatta -, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának, csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása nem vonatkozik tudományos, művészeti, illetve oktatási vagy ismeretterjesztésű használatra - mondta.

Rétvári Bence kitért arra is: a jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik, a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak a malenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az 1956-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak - mondta.

Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették és a kommunizmus jelképei a vörös csillaggal az élen sokakat megrémít, rossz emléket, félelmet kelt mind a mai napig - fűzte hozzá, és megemlítette, hogy a kormány álláspontját támogatta korábban a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz), a Recski Szövetség és a Pesti Srác Alapítvány, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. 

Az igazságügyi tárca szerint mivel a hatályos büntető törvénykönyvnek az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes a strasbourgi ítélet, a határozat végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.

A miniszter javaslata ellen 19 civil szervezet, és a Magyarországi Munkáspárt 2006 is tiltakozott. Utóbbi azt is bejelentette, az ügyben az Európa Tanács eljárását kezdeményezi.

FRISSÍTVE:

Az MSZP költségvetési támogatásából fizettetné ki a vörös csillag-perben a magyar államra kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget a fideszes Wittner Mária és a KDNP-s Stágel Bence - írja az index.hu.

A két kormánypárti politikus módosító indítványa szerint a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélete alapján a magyar államot terhelő fizetési kötelezettség fedezetét „az állampárt felelősségében osztozó párt vagy pártok" központi költségvetési támogatásának terhére kellene biztosítani, és ehhez a büdzsét is módosítani szükséges.

Azt az alaptörvényhez kapcsolódó - tavaly év végén elfogadott, január 1-je óta hatályos és a közelmúltban alkotmányos erejűvé emelt - átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.