Utak, csapadékvíz, fejlesztési tervek

2009. augusztus 20. csütörtök 19:52

Utak, csapadékvíz, fejlesztési tervek
A város képviselő-testülete áprilisban úgy határozott, hogy a céltartalékok között szereplő, százmillió forintos városrész-rehabilitációs keret terhére az idei évben 14 fejlesztési elképzelést támogat.

Mint azt Magay Miklós, a városfejlesztési főosztály osztályvezetője lapunknak elmondta, a kiadások fedezete az a beruházási hitel lenne, amit a közeljövőben szándékozik felvenni az önkormányzat.

A tervezett fejlesztési tételek

- A pellérdi kerékpárút terveztetése (3 millió Ft)
- A déli városrész fejlesztése (31 millió Ft)
- Körös és Vajda János utcákban járdák kiemelése, vízelvezetés (8,5 millió Ft)
- A B utcai orvosi rendelő tetőszerkezetének felújítása (3 millió Ft)
- Az Eszperantó utcai óvoda tetőszerkezetének felújítása (11,5 millió Ft)
- Az újhegyi szabadidőparkban lévő színpad és nézőtér felújítása (5 millió Ft)
- A Gyárvárosi Iskola csapadékvíz-elvezetésének és térburkolatának kiépítése (5 millió Ft)
- A Gosztonyi Gyula utcában parképítés és játszótér építése (5 millió Ft)
- A Kiserdő területén az illegális szemétlerakók megszüntetése és csapadékvíz-elvezetés (5,5 millió Ft)
- A Makra tető és a Makra dűlő közötti műút kiépítése (6 millió Ft)
- A Kovácstelepen lévő vasúti átjáró szilárd burkolatúvá tétele (5,5 millió Ft)
- A Bajmi dűlő bevezető részén szilárd burkolat elkészítése (7 millió Ft), valamint a Sirály utca aszfaltozási munkái (2 millió Ft)
- A Gólya dűlő és a Szőlész dűlő aszfaltozási munkálatai (1,5 millió Ft)
- A Fábián Béla utca vízelvezető árkainak és szalagkorlátainak javítása (0,5 millió Ft)

Hozzátette, arról az ominózus 860 millió forintos kölcsönről van szó, amelyre a városháza márciusban közbeszerzési pályázatot írt ki, de amelyre akkor egyetlen jelentkező sem akadt, így érvényteleníteni kellett. „Amennyiben mégis sikerül felvenni, akkor a hitelből ez a százmillió is finanszírozható, s a munkák - részben helyreállításokról, részben fejlesztésekről van szó - elvégezhetők".

Arra a felvetésre, hogy nincs-e átfedés a jelenlegi is zajló Sopianae-terv helyszínei és a listán szereplők között, azt mondta, szerinte nincs, majd hozzáfűzte: „a keretek szűkek, a feladatok tágak. A Sopianae-terv körülbelül a mai városi útfejlesztési és karbantartási igények húsz százalékát oldja meg. Az, hogy milyen helyszínek kerülnek a listára, a döntéshozók felelőssége".

A városüzemeltetés két legkritikusabb területe az utak és a csapadékvíz-elvezetés. Itt találhatók a legnagyobb elmaradások, de egyben ezek a legdrágábban fejleszthető üzemeltetési ágak is.

A szakember szerint Pécsett az elmúlt időszakban „drasztikusan megnőtt a beépített területek, valamint a gépjárműállomány aránya is. Míg tíz évvel ezelőtt Baranya megyében százezer autó volt, addig jelenleg 136 ezer gépjármű van forgalomban, az útfelület nagysága viszont nem nőtt ezzel párhuzamosan."

Az osztályvezető szerint ahhoz képest, hogy milyen munkák folytak idén, még nem volt "komolyabb gond" a közlekedéssel. "Ez az Európai Unió által támogatott egyik legnagyobb összköltségvetésű városrehabilitációs projektegyüttes (PKK, TK, NK, Zsolnay, Köztér I-II.), amivel párhuzamosan zajlik a 131 elemes Sopianae-terv, és jónéhány olyan magánberuházás és közműrekonstrukció, ami forgalomkorlátozással jár".

Mindezek ellenére "ellátatlan területek nem maradtak, a mentők és tűzoltók mindig kiértek időben az esetekhez, és szerintem ez már önmagában nagy dolog" - tette hozzá.


EQM - Fotó: Dittrich Éva