Ügyészségen a Kossuth téri ásatás

2008. április 17. csütörtök 21:31

Ügyészségen a Kossuth téri ásatás
A Kossuth téren márciusban kezdődött ásatásokról a régészek a mélygarázs beruházójának kérésére hetekig nem nyilatkoztak. Később a beruházási projektmenedzser azt mondta: nem volt szó titkolódzásról, de a részeredmények ismertetéséhez a terület egy részét fel kellett tárniuk - egy pécsi amatőr gyűjtő azonban az ügyészségen „közérdekű bejelentést" tett az ügyben.

Egres Béla, aki a bejelentést tette, maga is régóta - hobbi szinten - érdeklődik a régészet iránt. Mint a Pécsi Újság.hu-nak elmondta, azért fordult a Baranya Megyei Főügyészséghez, mert szerinte közérdekű adatokat titkolnak el a Kossuth-téri ásatások kapcsán. A hatóságtól egyrészt az ügy kivizsgálását kérte, másrészt, ha nem csak ő, de az ügyészek is szükségesnek tartják, a nyomozás elindítását. A főügyészségen kívül az amatőr régész a megyei közgyűlés egyik főosztályához is panasszal fordult.

Egres Béla érvelése szerint Pécsett jelenleg öt helyen folyik ásatás, s mivel mindenhol a szokásos, átlátható kerítéssel vették körbe a területet, egyedül a Kossuth téren húztak fel átláthatatlan palánk  kerítést, ez legalábbis gyanús. Kifogásolja, hogy éppen egy ilyen történelmileg frekventált területen tiltották el a pécsieket múltjuk közvetlen megismerésétől, egy nagy jelentőségű és méretű szabadtéri ásatás megfigyelésétől.

Néhány paragrafus a törvényből

A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. A kulturális örökség - például régészeti érdekű területek, emlékek, régészeti lelőhelyek - védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket e védelemmel összhangban kell végezni. A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért tilos a kulturális örökség védett javainak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. Az örökség védelme közérdek, amelynek megvalósítása együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára is.

Úgy véli, a palánkok mögött a leletek eredeti környezetükből való kiragadása, elszállítása, és a római város, Sopianae alapításkori épületeinek eldózerolása folyik. Információi szerint ráadásul a Janus Pannonius Múzeum Régészeti osztálya és az osztrák beruházó egy olyan szerződést kötött, mely szerint a Kossuth tér szenzációs leleteit a régészek alulértékelik - azért, állítja, hogy a mélygarázs helyszínén talált örökség jelentőségét csökkentsék.

A múzeum régészeti osztályának vezetője, dr. Nagy Erzsébet szerint azonban szó sincs ilyesmiről. Mint mondja, ez esetben is olyan megállapodást kötöttek a beruházóval, mint más hasonló, megelőző régészeti feltárások esetében is. A szerződésben rögzítették, a régészeti leletektől függően a tervek módosítására, így akár a beruházás meghiúsulására, s ehelyett az emlékek helyszínen történő bemutatására is sor kerülhet.

Erről azonban nem a múzeum munkatársai döntenek - mondja dr. Nagy Erzsébet. E tekintetben a hierarchiában felettük álló és ellenőrzési szerepet is betöltő műemlékvédelmi tervtanács, a kulturális örökségvédelmi hivatal, valamint az ásatási bizottság véleménye az irányadó - közölte.

A zárt palánk kerítésről szólva azt mondta, ők már az építkezés első, kezdeti fázisai után kezdték meg a munkát. A Kossuth tér építési területnek számít, s vélhetően a beruházó gondolta úgy, hogy a szokásosnál masszívabb kerítést épít - erre másutt is akad számos példa.

Egres felvetésére reagálva Nagy Erzsébet hozzátette, szenzációsnak nevezhető lelet eddig nem került elő. Úgy véli, inkább tudományos szempontból fontosak az általuk megtalált középkori érmék, a római kori épületmaradványok, a sírokból előkerült „mellékletek". Mindezek régészeti értékelése viszont még hátra van - jegyezte meg.

A régészek munkáját az ásatási bizottság április 21-én ellenőrzi. A szakemberek tervezik azt is, hogy ezt követően a nagyközönség számára bejárást szerveznek, s a múzeum honlapján is közzéteszik az eredményeiket.

B. M.