Tubes: a bíróság megálljt parancsolt

A döntés azt jelenti, hogy mindaddig nem kezdődhet meg a beruházás, amíg határozat nem születik a civil szervezeteknek, Pécs önkormányzatának és magánszemélyeknek az építési engedély hatályon kívül helyezésére és az ügyben új eljárás lefolytatására vonatkozó alapbeadványaiban - mondta el Tóth Bertalan a február 7-én kelt határozat kézhezvételét követően, sajtótájékoztatón.

A szocialista politikus hozzátette: a táblabíróság az első fokon korábban eljáró Fővárosi Bírósággal ellentétes döntést hozott, melyet azzal indokolt, hogyha idővel helyt adnának az építési engedély felfüggesztésére és az új eljárás lefolytatására irányuló beadványoknak, az addig elvégzett kivitelezési munkák olyan károkat okoznának a környezetben és a vízbázisban, hogy kétséges lenne az eredeti állapot visszaállítása. Az indoklásban szerepel az is, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt a radarállomás felépítésére, de ezt nem kötötték helyhez és időhöz, vagyis nem szabták meg, a létesítményt hol és mikor kell megépíteni.

FRISSÍTVE
(12:45)

A Honvédelmi Minisztérium hétfői közleményében hangsúlyozza: az ítélőtábla döntése az építkezés azonnali végrehajthatóságára vonatkozik, nem hatálytalanítja a kiadott építési engedélyt, amely így továbbra is érvényes.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a bírósági döntés nem kérdőjelezi meg a tubesi beruházás egészének a célszerűségét, és nem mond ítéletet a radartelepítésről. Az építési engedély tárgyában a Fővárosi Bíróságon, a 2008. május 9-én kezdődő peres eljárás során születik majd végső döntés.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése következtében a beruházás a tervezett határidőre nem valósítható meg, ezért a Magyar Köztársaságnak csaknem 1,2 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a radar szállítójának, és továbbra is fenn kell tartania az elavult radarrendszert a Dunántúlon - közölte a HM. Az elavult berendezések üzemeltetéséhez, karbantartásához, kiszolgálásához szükséges anyagi és emberi erőforrás igénye sokszorosa a tervezett korszerű radarállomásénak: mintegy 35 milliárd forint további kiadást jelent majd az adófizetőknek.

A HM közleménye rámutat, hogy a minisztérium illetékes hatósága csak azután adta ki az építési engedélyt, miután az engedélyezési eljárásba bevont 14, szakmailag kompetens és illetékes szakhatóság mindegyike engedélyezte azt.

A határidők pontos betartása mellett az eljárásban lehetővé tették, hogy az ügyfélként bejelentkező civil szervezetek és polgári személyek a hatósági eljárás részesei lehessenek. A honvédelmi miniszter 2007. június 20-án helybenhagyta az építési engedélyt, így az jogerőssé vált. A jogerős építési engedély birtokában megkezdődhettek volna a munkálatok, de a minisztérium önként vállalta, hogy nem kezdi el az építkezést.

A Honvédelmi Minisztérium akkor sem kezdte el az építési munkálatokat, amikor a Fővárosi Bíróság 2007. október 15-én elutasította a Tubes-tetőre tervezett építkezés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmeket.

A közlemény részletezi, hogy a beruházás alapvető célja a Tubes-tetőn - honvédségi kezelésben lévő területen - korszerű 3D radar telepítési feltételeinek megteremtése a radartorony, a kiszolgáló épület és az egyéb kapcsolódó építmények megépítésével. A beruházás az eredeti feltételekkel mintegy 900 millió forintba került volna a Magyar Köztársaság adófizetőinek.

A Honvédelmi Minisztérium e katonai programok megvalósítását továbbra is nélkülözhetetlennek tartja az ország biztonsága, a hazai és a NATO-szövetségi légvédelem erősítése, a Magyar Köztársaság katonai és polgári légtérvédelmi feladatainak zökkenőmentes ellátása érdekében.

A minisztérium vizsgálja annak megoldási módozatait, hogy a késedelemben lévő tubesi helyszín miatt milyen mobil radareszközökkel lehet ideiglenesen biztosítani a Magyar Köztársaság légterének védelmét, a civil- és a katonai légi közlekedés biztonságát mindaddig, amíg a harmadik radarállomás fel nem épül.

Délután a CMM és az ÖPE közös sajtótájékoztatót rendez a kialakult helyzetről.

FRISSÍTVE
(16:10)

A civilek szerint az ítélőtábla indoklása előrevetítheti a későbbi, a Fővárosi Bíróságon zajló per kimenetelét - hangzott el a délutáni sajtótájékoztatón.

Vicze Csilla, a CMM szóvivője szerint az ítélőtábla több olyan nemzetközi egyezményre hivatkozik, melyet korábban a civilek is idéztek, így az Aarhusi Egyezményre, a Bergeni Egyezményre, valamint a vízbázisvédelmi jogszabályra.

A szóvivő reményét fejezte ki, hogy a történtek után nem kell majd a hegyen csatát vívniuk, és sikerül jogi úton is megakadályozni a szerintük törvénysértő építkezést.

A bíróság indoklásában többek között az szerepel, hogy a Láng-bizottság annak idején már alkalmatlannak találta a Tubest a radarberuházáshoz. A NATO nem kötötte sem időhöz, sem helyhez a radartelepítést, s ha nem függesztik fel az engedély végrehajtását - tekintettel a lakott területre és a környezetvédelmi-, hidrogeológiai szempontokra –, akkor az nagyobb károsodással jár, mint a végrehajtás, az építkezés elmaradása.

Peták Péter (képünkön balról), az Istenkúti Közösségért Egyesület vezetője a HM közleményére reagálva azt mondta, a kialakult a helyzet nem állt volna elő, ha nem a minisztérium lenne az első- és másodfokú hatóság, illetve a lokátor beruházója is egyben.

Kővári János (képünkön jobbról), az ÖPE alelnöke kijelentette, a tárca felvetéséből - miszerint a HM megvizsgálja a réskitöltő mobilradarok esetleges telepítését -nem kérnek, hiszen az nem lenne más, mint a demokráciát kijátszó újabb trükk.

A tiltakozók kedden 17 órakor a Széchenyi téren tartandó örömünnepre várják a pécsieket.

B. M. - MTI - Fotó: Bóka Máté