Több mint hatezer fővel csökkent Pécs lakossága tíz év alatt - Baranya lélekszáma: 386 ezer

A napokban publikált népszámlálási adatok azt mutatják, egyre többen választják a városi lét helyett a Pécs melletti településeket lakóhelyül. A statisztikai hivatal adatai szerint a baranyai megyeszékhely lakossága 2011-ben nagyjából 156 ezer fő volt, ami több mint hatezerrel kevesebb, mint a 2001-es szint. Kozármisleny lélekszáma viszont negyven év alatt majdnem megnégyszereződött, de Pellérd és Cserkút is szépen gyarapodott. A szakember szerint tíz éves távlatban ugyan valóban nőtt az agglomeráció, ám az elmúlt években csökkent a kiköltözések üteme.

Csökkent Baranya megye országos súlya a nemrég napvilágot látott közvélemény-kutatás adatai szerint. Megyénkben 2011-ben valamivel több, mint 386 ezren laktak, ami húszezer fővel kevesebb, mint a 2001-es adat.

- A természetes fogyás országos szinten 3,8 százalékos, Baranyában viszont 4,3 százalék. Ami e mellett fontos, hogy a megye negatív vándorlási egyenleggel rendelkezik, azaz többen hagyják el, mint ahányan beköltöznek - értékelte a számadatokat Ragadics Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének oktatója.

Pécsett a 2011-es népszámlálás során 156 049 embert számoltak össze, így tovább folytatódik a lakosság 1990 óta tartó csökkenése. A rendszerváltás után még 170 ezer fő volt városunk lakónépessége, 2001-ben pedig még nagyjából 162 ezer.

A Pécs közelében lévő települések lakosságszáma viszont töretlenül fejlődött az elmúlt évtizedekben. Kozármislenyben manapság például közel négyszer annyian élnek, mint negyven évvel ezelőtt. 1970-ben ugyanis még csak 1600 lelket számolt a település, 2011-ben viszont már nagyjából hatezer kozármislenyit írt össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés az utolsó tíz évben megugrott, az elmúlt évtizedben mintegy kétezer fővel nőtt a kisváros lakossága.

Ha nem is „kozármislenyi mértékben", de Pellérd és Cserkút is szépen fejlődött 2001 óta: előbbi lakosságszáma 1907-ről 2349-re, utóbbi 410-ről 585-re. Hasonló tendencia figyelhető meg Orfűn is, a mecseki település lélekszáma 698-ról 977-re emelkedett egy évtized leforgása alatt.

Ragadics Tamás szerint azonban a számok nem igazán tükrözik az elmúlt években kezdődött folyamatokat.

- A válság kezdete, azaz 2007-2008 óta az agglomerációs kitelepülés mértéke drasztikusan visszaesett. El kell tehát különíteni az elmúlt tíz évben az első, gyarapodási időszakot, valamint az ezt követő csökkenést - fogalmazott.

Az oktató úgy látja, az emberek számára egyre fontosabb az egészséges környezet, ugyanakkor továbbra is igénylik a városi szolgáltatásokat, a dráguló üzemanyagok és a rossz minőségű közösségi közlekedés miatt azonban egyre kevesebben engedhetik meg az ingázást.

- Valószínűsíthető viszont, hogy a bedőlő devizahitelek miatt egyre többen kényszerülnek majd kisebb településekre, ahol olcsóbban jutnak ingatlanhoz. Ekkor viszont megvan a veszélye annak, hogy a család társadalmilag lesüllyed, hiszen a falusi házat, főleg, ha rossz megközelíthetőségű kistepelülésen található, csak nehezen lehet eladni - vetítette előre Ragadics Tamás.

Képünkön: így nézett ki a 2011-es népszámlálási kérdőív.

Palotás P. - MTI-fotó