Több lesz, mint állatmenhely

Kivételes napon érkezünk a pécs-somogyi állatmenhelyre: „Ma még nem hoztak állatot, viszont négy nagytestű kutya gazdára talált” – újságolja egy dolgozó.

Évente akár 1500 kutyát hoznak a menhelyre, ebből jó esetben 1000–1100 ebet fogadnak örökbe. Emellett macskák, rágcsálók, madarak, vadon élő állatok, különböző haszonállatok és magyar őshonos fajták is élnek a zöld rétekkel körbevett telepen. A hat és fél hektáros területen 500–600 állatról gondoskodik tizennyolc dolgozó. Persze vannak önkéntesek is, akik segítenek kutyát sétáltatni, állatokat ápolni.

– A legnagyobb állományt a kutyák képezik. Mivel folyamatosan nőtt a számuk, korlátozásokat kellett bevezetnünk – indokolja Farkas Tamás, hogy miért nem fogadnak be megunt háziállatot, és miért csak Pécs térségéből várnak kóbor kutyákat. Nem működtetnek kutyapanziót sem: ennek nem csak a helyhiány az oka, hanem egyszerűen „nem lenne etikus” a korlátozások miatt.

A kóbor állatok gondozásán kívül oktatással, lovas és kutyás táborok, szakkörök szervezésével, valamint állatbemutatókkal igyekszik az egyesület fenntartani magát. A pénzforrás 30%-át azonban az 1%-os adófelajánlások jelentik. Egy német partnerszervezet 20-25%-kal támogatja őket, a befogadott állatok után a költségvetés 15%-át pedig a pécsi önkormányzat és a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás feladatellátásának ellentétezése teszi ki.

– A 'Misina az emberekért és az állatokért!' szlogenünk az ember-állat közti harmonikus viszony megteremtésére utal, ezt próbáljuk legújabb fejlesztésünkkel, a terápiás kutyák képzésével, majd terápiás foglalkozásokkal is szolgálni – mondja Farkas Tamás. A terápiás célra alkalmazott kutyák például az értelmi fogyatékosokkal és az SNI-s gyerekekkel való foglalkozásban segíthetnek, felkészítésük a szakemberektől komoly pszichológiai, pedagógiai, módszertani tudást követel. „Két képzett kollegánk az itt lévő kutyákat is folyamatosan figyeli. Az alkalmasnak ítélt, egykor kóbor négylábúak pedig lehet, hogy egyszer gyerekeket gyógyítanak majd.”

Ökológiai szennyvíztisztító létrehozását is tervezi az állatmenhelyet működtető szervezet, melyhez az engedélyek már megvannak. „A víz újrahasznosításával egy tiszta vizű tavat alakítanánk ki, melyhez a későbbiekben egy tanösvényekkel, növény- és állatbemutató helyszínekkel körbevett területet építenénk. Mindez azonban pénzkérdés” – teszi hozzá az egyesület elnöke. A szennyvíztisztító azért is sürgető, mert havonta közel százezres összeget is kitesz a menhelyen keletkező szennyvíz elszállítása. Farkasék ezért inkább a fejlesztésre törekszenek, hogy minél jobb körülményeket biztosítsanak az állatok számára.

Takács Tímea, Fotó: Kováts Judit