Tizenegy millióba került a rontáslevétel, ami ráadásul nem is sikerült rendesen

2016. október 18. kedd 15:59

A történet, ami Engemayer Imrével, illetve az édesanyjával megesett, szinte hihetetlen. Vélhetően egy hatalmas csalás áldozata lett a pécsi család: ha minden úgy igaz, ahogy elmesélik, 11 millió forintba fájt nekik egy rontás levétele. Az igazságot nehéz kibogozni, csak egy dolog bizonyos, a pénznek nyoma veszett.

- Rendezetlen volt a viszonyom anyámmal - vágott a közepébe Engemayer Imre (képünkön). - Ellenezte a kapcsolatomat egy nővel, az illető származása miatt. Gyakran veszekedtünk. Aztán elindult egy végzetes folyamat, amit csak késve vettem észre, értettem meg. Minden azzal kezdődött, hogy édesanyám le akarta vetetni rólam a rontást, azt gondolta ugyanis, az az oka annak, hogy ezzel a nővel kezdtem.

- Azonban szóváltás miatt még nem kellett volna elfecsérelni tizenegy hektár föld árát.

- Lippó körzetében volt a terület, amit bérlőnek adott ki a mama. Évente hozott neki valamit a konyhára, a nyugdíját kiegészítette. Csakhogy egy önkéntes, ingyenes szociális munkás is bekerült a képbe. Elkezdett duruzsolni anyám fülébe, hogy nekem komoly egészségügyi és más problémáim is vannak, azért vagyok a gyűlölt nőszeméllyel. De ő képes levenni rólam a rontást, aminek persze ára van, csak nekem ne szóljon róla semmit.

Semmiről nem tud semmit

A hírbe hozott javasasszony telefonos megkeresésünkre úgy reagált, nem tud semmi a dologról. Megdöbbenve értesült róla, mibe keverték bele.

- Így került idegen kézbe a sok szántó?

- Egy mezőgazdasági vállalkozó a papírok alapján megvette tőle a földet. Édesanyám minden bizonnyal azért adhatta el a területet, hogy legyen miből kifizetnie a rontás levételének árát. Az adásvételről szerződés is készült, bár a pénz átvételét igazoló dokumentumot nem láttam, csupán a szerződést. És a pénzt se. Egy forintot se a tizenegymillióból.

- Pedig ekkor elvileg még meg is lehetett a hatalmas summa.

- Egyszer, mikor mentem haza, a mama sírdogálva átkozódott. Azt ismételgette, az a romlott perszóna elvitt mindent. Ekkor kérdeztem rá, miről is beszél. Azt mondta, az Erika nevű nő részletekben elkunyerálta tőle a teljes vételárat annak fejében, hogy engem megmentsen.

Nincsen vizsgálat

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya is megvizsgálta a helyzetet. Válaszlevelükben kijelentették, jelenleg a megyében, a leírt esethez hasonló ügyben vizsgálat nem zajlik. Tették mindezt a személyiségi jogok tökéletes előtérbe helyezésével. Hiszen az érintettek ugyan vállalhatják nevüket, arcukat, de a bűnüldözők folyó nyomozások esetén amúgy sem adhatnának felvilágosítást, legfeljebb elismerik annak tényét. Úgy meg különösen nem nehéz a helyzet, ha akta sincsen.

- Tett ebben az ügyben feljelentést?

- Voltam a rendőrségen, ahol azt mondták, ha nincsen semmi a kezemben, amivel igazolhatnám az állításomat, akkor nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Valójában csak a kapuszolgálatig jutottam. Ekkor fordultam egy magánnyomozóhoz, ő rögvest 75 ezer forintot szeretett volna kapni tőlem. Igaz, sok jóval nem kecsegtetett, bár azt ígérte, feltérképezi a gyanús egyén vagyoni helyzetét. De érdemi lépést ettől sem várhattam, mert nem született olyan ítélet, ami alapján bármit is elvihetne a végrehajtó.

- A feltételezett tettessel is beszélt?

- Igen, ám mindent letagadott. Ezért vagyok most tanácstalan. Bár valamit tennem kell, ez nem maradhat annyiban. Elsősorban a vásárlót akarom felkeresni, meg az ügyvédet, aki a szerződést megírta. Hiszen egy idős mami kiszolgáltatott helyzetével élhettek vissza. Olyan emberrel kötöttek egyességet, aki szerintem nem tudta, mit csinál.

- A javasasszony végül megoldotta meg a problémát?

- Nem. Annyira nem, hogy az utált párom odaköltözött hozzánk. De elég drága volt ez a „bútorozás".