Radar: készültségben a civilek

Alighogy megszületett a Legfelsőbb Bíróság ítélete, ami új eljárásra kötelezi a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében, máris újabb mecseki helyszín került szóba. Noha egyelőre nincs kormányzati döntés az ügyben, a helyi civilek már most aggodalmuknak adnak hangot és környezetvédelmi szempontokra, valamint a Magyarország által 2001-ben aláírt Aarhusi Egyezményre hivatkoznak.

Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője bizakodó, reméli, hogy nem komolyak a kabinet ez irányú szándékai. Mint mondta, a Hármashegy tizennyolc kilométeres körzetében hetven település fekszik, tehát sűrűn lakott területet érintene a radarállomás Kelet-Mecsekbe történő telepítése, amely által Pécset egyenes vonalú sugárzás érné.

A szóvivő azt kéri a helyi képviselőktől, hogy közvetítsék a lakosság akaratát a döntéshozók felé, hallgassák meg azokat a katonai-szakmai érveket, amelyek a síkvidéki radartelepítés mellett szólnak. A hazánk által kilenc éve ratifikált Aarhusi Egyezmény kimondja a környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás és a döntések előkészítésében való állampolgári részvétel követelményét.

A Hármashegyre építendő lokátor amúgy gazdasági szempontból sem lenne előnyös, hiszen ezen a területen réskitöltő, kiegészítő radarokat kellene megépíteni - darabjuk pár évvel ezelőtt mintegy 32 milliárd forintba került.

Dr. Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője is amondó, hogy nemcsak környezetvédelmi, hanem radartechnikai szempontból sem alkalmas az érintett terület. Ráadásul a korábbi sikeres tiltakozások eredményeként létrejött erős civil háttér jelentős társadalmi ellenállást fejtene ki abban az esetben, ha a kabinet végül ténylegesen a Hármashegy mellett döntene.

Archív képünk a Legfelsőbb Bíróság pécsiek számára meghozott pozitív döntését követő családi Tubes-napon készült.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva