Pécsi arcok (5): Belénessy Csaba

2007. december 15. szombat 00:15

Pécsi arcok (5): Belénessy Csaba

- A Lánchíd Rádió főszerkesztői székét hagyja ott a távirati iroda alelnöki pozíciójáért. Mit sikerült elérni a fiatal médiummal alig egy év alatt?
- Ezt a rádiót a semmiből hoztuk létre óriási erőfeszítések árán, így saját gyermekemnek tekintem, s mindig is figyelemmel fogom kísérni a sorsát. Szerencsére jó gazdái vannak a cégnek, kitűnő szakemberek dolgoznak a rádiónál. Egymás között kis Kossuthnak is hívjuk, hiszen stílusában, s színvonalában is célunk volt az e fajta tájékoztatás. Mára elfogadott, s sokak által hallgatott rádió lett belőle - büszkék vagyunk rá.

- Most viszont ott kell hagynia a céget, hiszen az MTI-hez szerződik. Milyen szerepet kap majd a nemzeti hírügynökségnél?

Névjegy

Belénessy Csaba 1949. november 11-én, Zákányban látja meg a napvilágot. A JPTE Tanárképző Karának magyar-népművelés szakán szerzi diplomáját. 1968-tól 81-ig a Zsolnay Porcelángyár művezetője, közben 1972-től a Dunántúli Napló és a Pécsi Rádió külső munkatársa. 1981-ben a Pécsi Rádióhoz kerül, 84-85-ben a Dunántúli Napló munkatársa, majd 1986-tól a Kossuth Rádió pécsi tudósítója. 1986-tól tv-műsorokat is készít. 1982-89-ig az Ötödik Sebesség szerkesztője. 1989-ben A Helyzet c. dél-dunántúli hetilap alapítója és társszerkesztője. 1990-től 92-ig a Pécsi Extra és az Esti Extra főszerkesztője. 1990-ben a Vasárnapi Újság műsorvezetője, 1997-től főszerkesztője. 1992-1996-ig a Határok nélkül és a Helykereső szerkesztője. 1997-ben lett az MTV Rt. Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőségének vezetője, s helyettes hírigazgató. 2000-től A Hét főszerkesztője, az MTV Rt. hírigazgató-helyettese. 2004-ben a Duna TV alelnöki székébe kerül. 2006-ban főszerkesztő lesz a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsoránál. 2007-ben elindítja, s főszerkeszti a Lánchíd rádiót. Január elsejétől az MTI stratégiai alelnöke lesz. Díjai: Rádiós nívódíjak, Kiváló munkáért (MR Krónika), Telefak-tum tv-fesztivál fődíja a Magyarmecske c. filmért, Pécs Város Sajtódíja (1999).


- Sokfelé megfordultam már a közszolgálatban, de a távirati irodánál még nem dolgoztam, ám eddigi tapasztalataimat, úgy érzem, a stratégiai alelnöki székben is jól tudom majd kamatoztatni. Nyár óta már sejtettem, hogy 2008-tól az irodánál dolgozom, így sokat foglalkoztam az MTI előtt álló lehetőségek számbavételével. Azt szeretnénk, hogy a távirati iroda belátható időn belül Közép-Európa vezető sajtóügynöksége legyen. Nem titkolt cél az is ugyanakkor, hogy fogyaszthatóbbá tegyük a híreket. Az MTI nyelvezete ugyanis időnként meglehetősen nehézkes. A maga módján egyébként jól működik az intézmény, ám újításokra van szükség.

- Az MTI híreit böngésző emberekben joggal merülhet fel a gyanú, hogy egy, a mindenkori kormányt kiszolgáló „médiummal" van dolguk - vagy ez az idő már elmúlt?
- A távirati irodának mind a kormányzat, mind pedig az ellenzék álláspontját be kell mutatnia. Úgy érzem, ma - egy-két hibától eltekintve - tisztességes tájékoztatást ad a hírügynökség, amit az is mutat, hogy az ellenzéki oldal is támogatta a régi elnök, Vince Mátyás újraválasztását. Egy közszolgálati intézmény akkor működik jól, ha lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez. Eddigi munkám során én is erre törekedtem, s - úgy hiszem - ezt meg is tudtam valósítani. Ilyenkor persze néha kommunistának, máskor csurkistának bélyegeztek - dehát ezzel is együtt kell tudni élni.

- Ön szerint mennyiben más ma a helyi újságírás, mint a kilencvenes években?
- A pécsi eseményeket folyamatosan követem, a Pécsi Újságot például az internetnek köszönhetően naponta elolvashatom, de persze, amikor lehetőségem van rá, a többi szerkesztőség munkáját illetően is igyekszem képbe kerülni. A pécsi média egyre sokszínűbb, ami jó dolog. Épp ezért furcsállottam, hogy a pécsi önkormányzati hetilap élére Budapestről hoztak szakembert a döntéshozók.

- A városvezetés részéről rengeteg kritika éri mostanság a helyi zsurnalisztákat, úgy vélik, a negatív hírek hangsúlyozásával háttérbe szorítjuk a jó dolgokat. Ön szerint mi a helyes út?
- Az újságírók olykor hibázhatnak, de mindegyikük arról szeretne tudósítani, ami érdekli az embereket, amit lát a környezetében. Ha éppen hibákat lát, akkor azt, ha jó dolgokat, akkor meg azt. Nem hiszem, hogy egy magyar újságíró - például az Európa Kulturális Fővárosa cím kapcsán - szívesebben írna a rossz dolgokról, mint a jóról. Ha viszont gondok vannak, azokat kutya kötelessége a közönség tudomására hozni. Amúgy, kíváncsi lennék rá, mik azok a nagyszerű dolgok az EKF háza táján, amiket - úgymond - elhallgat a pécsi vagy a hazai sajtó...

Korb Zoltán