Összművészeti nap Martyn szellemében

A Művészetek és Irodalom Házába tervezett, Martyn Ferenc művészete egykor és ma című összművészeti nap szakmai konferenciát, filmvetítéseket, kiállítást és egy koncertet foglal magában - mondta el Mészáros Flóra szervező hétfőn Pécsen, sajtótájékoztatón.

Beszámolt arról, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a Martyn Ferenc Alapítvány támogatásával megvalósuló események sora a szakmai konferenciával veszi kezdetét, amelyen Martyn Ferenc képzőművészeti tevékenységének olyan, eddig háttérbe szorult területei kerülnek a középpontba, mint párizsi absztrakt művészetének alapjai és magyar bemutatkozása, szobrászati remekei, a tanítványokkal való kapcsolata és szellemi hagyatéka.

Alkotótevékenységének fontos mozzanatait és hatását az ország legnevesebb művészettörténészei, illetve a festőtanítvány, Lantos Ferenc előadásai tárgyalják, a rendezvényen elhangzottak később könyv formájában is megjelennek - tette hozzá.
Csütörtök késő délután levetítik Kismányoky Károly két Martyn Ferenc-filmjét, az 1983-as, díjnyertes Martyn című animációs filmet, valamint a 2000-ben róla készült Sötét térben című dokumentumfilmet, ezt nyílt fórum követi a film készítőjével.

Mészáros Flóra elmondta, hogy este kiállítás nyílik Martyn Ferenc párizsi absztrakt képeiből. A tizenegy alkotás, melyek között vöröskrétarajz, nagyméretű olajfestmény és akvarell is található, a művésznek a világhírű Abstracton Creation nonfiguratív társasághoz való kapcsolódása idején, 1934 és 1936 között készült.

Mivel e művek képezik az alkotó első nonfiguratív korszakát, egyben későbbi absztrakt-szürrealista munkásságának forrását, életműve legértékesebb darabjainak tekinthetők. Martyn Ferenc viszont Párizsban hagyta azokat, Magyarországon nem mutatta be. A képek a második világháború után Spanyolországba kerültek, kilencet néhány évvel ezelőtt egy magyar műgyűjtő vásárolt meg, s most két másik tulajdonos egy-egy képe mellé kölcsönadta a november 11-ig látható tárlat megrendezéséhez.

Martyn Ferenc (1899-1986) Kaposváron született, Rippl-Rónai József kaposvári házában nevelkedett, és ez döntő hatást gyakorolt művészetére. 1925-ben Párizsba költözött, csatlakozott az avantgárd művészeti irányzathoz, de 1940-ben visszatért Magyarországra és a dél-dunántúli művészeti élet szervezője lett. Elvont tárgyú, kitűnő színkultúrával és szerkezeti renddel felépített művei mellett érzelmekben gazdag dunántúli tájakat, sajátos, népi motívumokat felölelő csendéleteket festett.

Munkásságát 1973-ban Kossuth-díjjal, 1978-ban kiváló művész címmel ismerték el.

(mti)