Mit tehet meg az ellenőr?

Mint ismert, a közlekedési cég a közelmúltban több mint két tucat ellenőrétől vált meg. Az aligha kétséges, hogy a tisztességesen jegyet, vagy bérletet megváltó utasok nem veszik örömmel, ha mások bliccelnek - a csaló utazását ugyanis a szabályosan közlekedő fizeti - emellett azonban annak sem örülnek, ha egy-egy alkalommal - véletlenül - bérlet nélkül utazva nem engedik őket leszállni a buszról, vagy miután nem igazolják magukat, az ellenőrök, miután rendőri segítséget kértek a hatóság kiérkezéséig nem „engedik" őket el.

Több olvasónk is jelezte, hogy ilyen esetekben - véleményük szerint - jogtalanul járnak el, személyi szabadságukat korlátozzák.

A Baranya Megyei Rendőr-Főkapitányság szóvivője, Zsobrák Péter lapunknak azt mondta, a jogszabályok szerint a rendőrségnek ilyen esetekben csak annyi dolga van, hogy az utas, és az ellenőrök is kölcsönösen igazolják magukat a rendőri jelenlét során.

A Pécsi Közlekedési Zrt. szóvivője, Bárdossi Marianna azt mondja, a társaság jegy- és bérletellenőrzési, pótdíjazási gyakorlatával kapcsolatban dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2008-ban vizsgálatot végzett náluk, s tájékoztató levelében azt állapította meg, hogy "alkotmányos joggal összefüggő visszásságot nem tapasztalt." Az ellenőrök tevékenységüket közfeladatot ellátó személyként végzik, mely jogosítványukat a pécsi közgyűlés rendelete szabályozza. Mint mondta, ezen rendelet szerint: "abban az esetben, ha az utas személyi adatainak közlését megtagadja, illetve utazási igazolványát, vagy jegyét felszólítás ellenére nem adja át, az ellenőr rendőri segítséget vehet igénybe."

Az országgyűlési biztos - egy konkrét ügyben készült - jelentése szerint az utasok visszatartása az ellenőrzés időtartamára - akár a jármű ajtajának zárva tartása mellett is - nem tekinthető a személyi szabadság megsértésének, feltéve, hogy az ellenőrzés szükségszerű, és időtartamát tekintve arányos.

A szóvivő szerint évente 30-40 esetben fordul elő, hogy rendőri segítséget kell kérniük az utas magatartása, illetve egyéb ok, így például a személyi adatok meg nem adása, vagy hamisított bérletek miatt.

A nézeteltérések többször már az ellenőrök bántalmazásával is együtt jártak, a legsúlyosabb ítélet, melyben az utast - az ellenőrrel szemben tanúsított magatartás miatt - elmarasztalták, hat hónapnyi felfüggesztett börtönbüntetés volt.

B. M. - Fotó: Dittrich Éva