Megújítanák a nagyharsányi szoborparkot

A Nagyharsányi Szoborparkot megújítaná, a közvetlen közelében magasodó Szársomlyón pedig panoráma ösvényt alakítana ki a közeljövőben a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP), amely a fejlesztésekhez szükséges 110 millió forintot pályázati forrásból szeretné előteremteni.

Buchert Eszter, a DDNP igazgatóhelyettese kedden az MTI érdeklődésére elmondta: a tervek megvalósítására az ad lehetőséget, hogy idén tavasszal a nemzeti park lett a szoborpark vagyonkezelője, miután a Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Nonprofit Kft. jelezte, megfelelő támogatás hiányában nem tudja ellátni feladatát.

"A beruházások sem a gyűjtemény láthatósága, sem az 1687. augusztus 12-iki nagyharsányi, vagy más néven második mohácsi csata évfordulójára tervezett megemlékezések megtartása szempontjából nem járnak jelentős változással" - jegyezte meg.

Az érdeklődők számára a következő években ugyanakkor szembetűnő lehet a változás: a nemzeti park 40 millió forintból egy tájba illő, mosdóval is ellátott fogadóépületet emeltetne, felújíttatná az alkotásokat, és további 70 millióból egy panoráma ösvényt hozna létre látványstéggel a fokozottan védett és kizárólag engedéllyel és szakvezetéssel látogatható Szársomlyóra.

Előbbivel méltó körülmények között fogadhatnák a szoborpark iránt érdeklődőket, utóbbival a természet megőrzésének biztosítása mellett nyílna lehetőség ritka, védett növények, köztük a kikerics megtekintésére.

A műemléki védettséget élvező Nagyharsányi Szoborparkhoz 136, főként mészkőből készült alkotás tartozik, amelyeket mintegy 200 művész készített és ajánlott fel az 1967-től a Szársomlyó egykori kőfejtőjében és a közeli Gyimóthy-villában szervezett kőszobrász szimpozionok, nyári alkotótelepek keretében. A szobrok nagy része a park területén van, a többi a közeli települések köztereit díszíti.

A fiatal pécsi képzőművészek kezdeményezésére létrejött, a szabad kísérletezés lehetőségét nyújtó nagyharsányi alkotói műhely kitűnő helyszínnek bizonyult a hazai és külföldi kortárs alkotóknak tudásuk fejlesztésére, kapcsolataik építésre.

Olyan neves mesterek fordultak meg közöttük, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, a lengyel Wladislaw Tumkiewicz, az olasz Vittorio di Muzo vagy a magyar származású francia Pierre Székely.