Máris megjelent a lisztharmat a szekszárdi borvidéken

Minden eddiginél korábban jelent meg a lisztharmatfertőzés a szekszárdi borvidéken, a járványveszély miatt a megszokottnál előbb kell a szőlőket permetezni. 

Fűzi István, a BASF Hungária fejlesztőmérnöke a szekszárdi és tolnai borvidékre készített, április 26-i szőlővédelmi előrejelzésében arról számolt be, hogy a lisztharmattelepek felbukkanása megelőzi az eddigi 2014-es rekordot, amikor április 30-án észlelték először a kórokozó jelenlétét.

A szakemberek a szekszárdi borvidéken egy görögszói és a Baranya-völgyi kékfrankos-ültetvényben találtak élő lisztharmatot hozzávetőleg egyszázalékos gyakorisággal a fás kéreghez közel eső leveleken. Az előrejelzés szerint a mostani hűvös időben a szőlő virágzása sem lesz túl korai, ezért bőven van ideje a kórokozónak a felszaporodásra, és közben további aszkospórás fertőzések következhetnek be - írták.

A szakember pénteken az MTI-nek elmondta: az előrejelzésnél két nappal később a helyzet súlyosabbnak tűnik. Egyre jobban látszik, hogy erőteljes lisztharmat-fertőzésre lehet számítani az elkövetkező időszakban, a járvány kialakulásában ugyanis döntő az, hogy milyen korán jelennek meg a lisztharmattelepek - tette hozzá.

A gazdáknak korábban kell védekezniük olcsó, kéntartalmú szerek használatával; a mostani megelőzés költsége töredéke egy későbbi növénygyógyító beavatkozásnak - jelezte.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben és 2014-ben volt jelentős lisztharmatjárvány a hazai szőlőültetvényekben, de tavaly is előfordult a szőlőbetegség. Jelenleg más, például a villányi borvidéken nem észlelték a fertőzés jelenlétét. Ha a bogyókon egy százaléknál nagyobb a lisztharmatos felület, az a szőlőben már érzékelhető minőségromlást okoz.

MTI