"Már a honfoglalás előtt is itt voltunk"

- Honnan táplálkozik a magyar nemzet eredettörténete iránti érdeklődése?
- A magyarság őstörténete iránti szenvedély egyszerűen "csak jött", már gyermekként is legszívesebben a történelmi tárgyú könyveket forgattam. Főiskolás koromban kezdtem vonzódni a népzenéhez, játszottam többek között népi együttesekben klarinéton és tárogatón is. Ez volt a kiindulópont, amely aztán az évek során csiszolódott, közben rengeteg történelmi és a magyar őstörténet más ágaival rokon antropológiai, régészeti tárgyú szakirodalmat dolgoztam fel, eleinte még autodidakta módon. A későbbiekben módomban állt László Gyula professzor egy avar sípleletét az ő fölkérésére feldolgozni - ez jelentette kapcsolatunk kezdetét. Munkássága - amelyet a szélesebb közönség leginkább a kettős vagy többes honfoglalás elméletéről ismerhet - igen nagy hatást tett rám.

- Akkor ez az elmélet határozta meg az IH-beli sorozat koncepcióját is?
- Így van, tudniillik, igen nagy a zavar a magyar őstörténet körül - főként napjainkban, amikor már a keltáktól az etruszkokon és az atlantisziakon át az ufókig is nonszensz módon mindenkit magyarnak kiáltanak ki. Csak, hogy röviden megvilágítsam a problémát: László és Kiszely (valamint mások) kutatásai kezdték kétségbe vonni a magyarság finnugor eredetének napjainkban is hivatalos vélekedését (mindezt elsősorban nem a nyelvrokonságra, hanem a genetikára értették). László elméletében - röviden - azt állítja: a magyarok már Árpád honfoglalása előtt is lakták a Kárpát-medencét. Akikről biztosan tudjuk, hogy itt voltak, azok a szintén a lovas népekhez sorolható avarok és hunok, sőt még szkíták is. Úgy vélem, és ezt a zenetörténeti kutatásaim is megerősítik, hogy létezik egyfajta magyar-avar-hun-szkíta folytonosság, ami azt hozza magával, hogy nemzetünk őshazáját a hivatalos (egyébként nem mellékesen a XVIII. századi osztrák politika által támogatott) finnugor-koncepcióval ellentétben nem északon, hanem Közép- és Belső Ázsiában kell keresnünk.

- Alátámasztható mindez tudományos érvekkel is?
- Az előkerült sírok leletei is egyértelműen az avarok, a hunok és a keleti lovas népek felé mutatnak. Akárcsak az antropológia vagy a genetika, amely eredményei szerint, szinte biztos, hogy vérségileg semmi közünk sincsen az északi finnugorokhoz. Hangsúlyoznám, nem tagadom a finnugor nyelvrokonságot, csak mindenek felett álló bizonyító erejét vonom kétségbe. Egy példa ezzel kapcsolatban, hogy a románok és a brazilok is ugyanazt az újlatin nyelvet beszélik, viszont az mindenki számára világos, hogy genetikailag közük sincs egymáshoz. De saját területemet is említhetném, a zenetörténetet, ahol már a XX. század elején, a két legnagyobb magyar népzenegyűjtő, Kodály és Bartók is értetlenül állt a finnugor rokonság elmélete előtt. A legfontosabb, hogy abba az irányba menjünk, amerre sűrűsödnek a különböző tudományágak adatai, tehát keletre.

- Milyen eredményre jutott a népzene tanulmányozásával?
- Talán a legmeglepőbb, hogy az ősi magyar hitvilágról is számos eddig nem ismert részletet világít meg. Egy kicsit azonban távolabbról kezdem. Közhely, hogy az ősmagyar vallással kapcsolatban szinte állandóan a sámánizmust emlegetik. A kérdés azért jóval bonyolultabb annál, hogy egy sokak által félőrültnek tartott idióta ugrál a tűz körül, ugyanis, a sámánnak van egy bizonyos speciális tudása a világról. Egy háromosztatú világkép, amelyben elválik egymástól a teremtő istenek, az ég, a középső világ, a föld - az emberek szférája, illetve az alsó világ, mely gonosz szellemi lények birodalma. Ezeket a szinteket köti össze a világfa, vagy az égig érő fa szimbóluma, amivel tele van nemcsak a magyar, de a keleti népek mesevilága is. Egyszóval a sámánizmus rendben van, ez része az ősi világképnek, de a dolog nem áll meg ezen a fejlettségi szinten, ugyanis megjelenik Zoroaszter vallása, amely a lovasnépek hitvilágára igen nagy hatással bír.

- Egy iráni eredetű vallás.
- A vallás Iránból indul, de az alapító nem perzsa, hanem nagy valószínűséggel szkíta. A másik igen lényegesebb különbség, hogy a világot, mint kettősségek harcát elképzelő, dualista felfogással szemben ez a vallás valójában monoteista. Ezt bizonyítja mitológiája. A jó és a rossz természetesen itt is megtalálható: a teremtő istene Ahura Mazda, akivel szemben Ariman áll. Az az Ariman, akit saját nyelvünkből Ármányként ismerhetünk. Közöttük nincs egyenrangúság, ami a dualizmus alapvető feltétele lenne, mivel Ariman Ahura Mazda ikerfiainak egyike.

- Hogy jönnek a képbe a magyarok?
- Több korai forrás, köztük a mohamedán Dzsajháni-hagyományból táplálkozó Ibn Ruszta és Ibn Fadlan és mások is azt írják, hogy a magyarok tűzimádók. A tűz ez esetben egy szimbólum, az abszolútum, a tisztaság jelképe, épp olyan, mint a kereszt a templomban. Lényeges, hogy mindezt a magyarság ráépíti a sámánista alapra. Az ilyesfajta szinkretista aktus is erősen keleti jellegű. Ugyanis megtartja, ötvözi mindazt, amit jónak lát, így az ember legősibb vallási viszonyulásból a manahitet és az animizmust. És hogy még tovább bonyolódjon a történet, Krisztus után 216 körül született Mani - az újabb vallásalapító -, aki a zoroaszteri vallást egyesíti a kereszténységgel valamint hozzátesz Buddha tanításaiból és egy keveset a görög filozófiából. Ez nyilvánvaló kihatással volt eleinkre, is ezért van, hogy a magyarok a kezdetektől fogva ismerik a keresztény lényegiséget.

- Található-e valahol konkrét utalás minderre?
- A magyar népdalok szövegében és az egyszerű gyerekdalokban - a későbbi keresztény tiltás ellenére - számtalanszor visszaköszön a régi hitvilág. Elég emlékezetünkbe idéznünk, hogy ezekben a dalokban hányszor hangzik el a „tüzet viszek" vagy a „lángot viszek", „tüzes lapátot viszek" sorok. Ebből arra következtetek, hogy a gyerekek szemtanúi lehettek ezeknek - az akkor már titkos - szertartásoknak. Az is problémás, hogy a kereszténység alatt csak a katolicizmust értjük, miközben a egykori magyarság ismerte az ortodoxiát és a gnosztikus szinkretista keresztény tanításokat. Ötvözik a dolgokat egy nagy, szinkretikus vallássá, amiben minden benne van - ez az ősi magyar és a vele párhuzamos kor(ok)ban élő rokon lovas népek hitvilága is.

B. G. - Fotó: K. Z.