Kórházi várólisták: akár három év is

2010. szeptember 27. hétfő 19:00

Kórházi várólisták: akár három év is
Mindenki tisztában van a magyar egészségügy helyzetével. A kórházak egyre növekvő adósságállománya visszahat a betegellátásra is. Az intézményi várólisták a gyógyítás korlátozása miatt növekednek. Hozzáértők szerint szakmai standardok kellenének a várakozási idők megállapítására.

A hosszabbodó várólisták kialakulásának egyik oka az, hogy a betegek az országos hatókörű intézményekhez fordulnak, nem pedig a kialakult betegségre szakosodott kórházakhoz. A teljesítményvolumen-korlát (TVK) bevezetésével sok helyen csökkent a kapacitás, a kvótán felül ellátott betegért ráadásul nem fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Nagy a szórás a várakozási időket illetően, ami még intézményenként is változik. A nem sürgős diagnosztikai vizsgálatok esetében átlagosan 39 napot kell várni az MRI- és 21 napot a CT-vizsgálatra (ez Pécsett az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján található legutolsó adatok szerint 60, illetve 30 nap).

De extrém esetek is előfordulnak: a gerincstabilizációs műtétekre átlagosan két év a várakozási idő, de amiatt, mert az Országos Gerincgyógyászati Központban 1147 nap, míg máshol pár hónap ez az érték (Pécsről nincs adat), ugyanilyen széles skálán mozog a szürkehályog-műtétekre való kényszerű várakozás ideje. Pécsett az ortopédiai ellátásra 90 nap szükségeltetik, míg az országos átlag 19 nap. (Az uránvárosi rendelőben egy gyermeket érintő szemvizsgálatra mostanában 30 napos határidőt adnak.)

Az elfogadható várakozási idő természetesen a szakmai területtől függ. Az ún. Euro Health Consumer Index - ami a tagállamok erre vonatkozó adatait összesíti - a daganatos betegek esetében a három héten belül elkezdett kezelés megkezdését javasolja, míg az MRI-vizsgálatoknál az egy hetet. Az EU mindenesetre az átlagosan három hónapnyi várakozást még elfogadhatónak tartja.

Képünk illusztráció.

H. L. B.