Káel elégedett a nyitóünnepséggel

2010. január 14. csütörtök 11:39

A Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat vasárnapi nyitóeseményének rendezője elégedett; Káel Csaba az MTI-nek azt mondta, célja az volt, hogy bemutassa, miként éli meg múltját a XXI. századi ember, bátran vállalhatja-e a történelmi hagyományokat és milyen új kulturális erő jöhet létre mindebből.

"Bár a nyitóünnepség koncepciójának kidolgozásához igen kevés idő állt rendelkezésemre, a fogadtatás azt mutatja, elégedett lehetek" - összegezte tapasztalatait Káel Csaba az MTI-nek. Mint mondta, inspirálta, hogy a pécsi művészek milyen nagy odaadással vettek részt a próbákon, majd az ünnepi est műsorában, és nem érdekelte őket, hogy hideg van vagy esik-e a hó.

Pontosít a Nézőpont Intézet

Téves értelmezés alapján mutatták be a Nézőpont Intézet országos, reprezentatív közvélemény-kutatásának adatait a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megnyitójának televíziós közvetítéséről - közölte a cég az MTI-vel csütörtökön.
A megkérdezettek negyede látta a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program megnyitójának televíziós közvetítését - közölte a Nézőpont Intézet. Páva Zsolt pécsi polgármester szerdán, az intézet adataira hivatkozva azt mondta, hogy a lakosság 59 százaléka nézte a Magyar Televízió élő közvetítését.
Az intézet közleménye szerint a felmérés a megnyitó másnapján, hétfőn készült a felnőtt lakosság körében, 500 ember telefonos megkérdezésével. A hibahatár +/- 4,4 százalék. A Nézőpont Intézet tájékoztatása szerint a megkérdezettek negyede, 26 százaléka látta legalább részben az élő közvetítést.
"Az ünnepség televíziós közvetítését, saját bevallása szerint, a teljes lakosság 44 százaléka "követte" a televízióban. Közülük tízből hatan (59 százalékuk) mindezt a Magyar Televízió (MTV) közvetítésén keresztül tette" - áll a felmérést végző cég közleményében.
A megnyitóról szóló beszámolókat a megkérdezettek 73 százaléka látta vagy hallotta. Az ünnepséggel a túlnyomó többség elégedett volt. A teljes népesség 59 százaléka, míg a saját bevallásuk szerint az élő közvetítést legalább részben követők 91 százaléka mondta azt, hogy "nagyon tetszett" vagy "inkább tetszett" neki a rendezvény.
A Nézőpont Intézet csütörtöki közleménye szerint a teljes népesség 87 százaléka gondolja úgy, hogy sikeres lesz a programsorozat. Minden harmadik megkérdezett (31 százalék) tervezi, hogy 2010-ben - az EKF miatt - felkeresi Pécset.
Egy más módszerrel készült felmérés szerint a Magyar Televízió élő adását átlagosan a tévénézők 9,4 százaléka látta.
A Magyar Televízió sajtóirodája csütörtökön az MTI érdeklődésére közölte: az AGB Nielsen adatai szerint a program megnyitóját az éppen tévét nézők 9,4 százalék látta. Több mint 1,2 millióan néztek bele az adásba legalább egy percre (a népesség 13,4 százaléka). Az átlagos nézőszám 437 ezer fő volt, és a legmagasabb nézettségű percben egyszerre több mint 520 ezren nézték a közvetítést.
A Nézőpont Intézet és a Magyar Televízió egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit és a klasszikus nézettségi adatokat - az eltérő módszertanból fakadó pontossági különbség miatt - nem lehet összehasonlítani.
A háztartások tagjainak televízió-nézését az AGB Nielsen Médiakutató Kft. az ország egész területén egyenletesen elosztott, 1040 magyarországi háztartásba telepített (2400 személyt elérő) nézőmérő berendezéssel méri folyamatosan.
A nézőmérő műszer analóg és digitális platformon egyaránt másodperc pontossággal rögzíti a tévénézést a nap 24 órájában, továbbá azt is, ki és mit néz az adott készüléken. A távirányítón minden családtag saját nyomógombjának segítségével jelzi tévénézésének kezdetét és befejezését. Az adatgyűjtő egység közvetlenül kapcsolódik a telefonvonalra, amelyen keresztül az AGB Nielsen központi számítógépéhez továbbítja az adatokat.

A rendező úgy fogalmazott, a szereplők átérezték a súlyát annak, hogy ez egyszerre családi és városi ünnep volt. Kitért arra, hogy az előkészületekbe Pécs apraját-nagyját bevonták, ami óriási erőt adott, és az EKF támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint is nagyságrendekkel nőtt.

A Nézőpont Intézet hétfőn 500 fő telefonos megkérdezésével végzett és szerdán közzétett reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek 59 százalékának tetszett a pécsi EKF-program megnyitója. "Az ünnepség rádöbbentette az embereket, mekkora lehetőség előtt áll Pécs és környéke, valamint a magyar kultúra" - emelte ki Káel Csaba.

Megfogalmazása szerint a vasárnapi megnyitót felvezető háromnapos karnevállal, majd a Széchenyi téri rendezvénnyel nem pusztán egy történelmi tablósort akart bemutatni, hanem azt, egy XXI. századi ember miként élheti meg múltját, hogy azt bátran vállalhatja, és a hagyományt beépítheti a jelenébe. Káel Csaba szerint most ez a feladata a pécsieknek.

Fontosnak nevezte, hogy a 2010-es EKF-év idején minél több pécsi művészeti együttes, kulturális alakulat mutassa meg magát.

"Hiába készül el a koncertterem, ha ők maguk nem tudják megtölteni olyan tartalommal, amiért érdemes Pécsre menni. Pécshez kötődő művészeti teljesítmények nélkül a beruházás nem éri el a célját, csak egy épület marad" - jelentette ki Káel Csaba.

A rendező úgy látja, a városnak, a régiónak vissza kell szereznie azt a kulturális rangot, ami a római kortól a polgárosodás koráig épült és elevenen élt. Megjegyezte: Plácido Domingo világhírű spanyol operaénekes a nyitóünnepségen bejátszott videóüzenetében az egyik legszebb, legigazabb mondat az volt, hogy nem tudhatjuk, a Széchenyi téren állók között nincs-e ott a jövő Victor Vasarely-je, Amerigo Tot-ja vagy a következő Csontváry.

Káel Csaba úgy tudja, a vasárnapi EKF-nyitóünnepségen mintegy 25 ezren voltak jelen a pécsi Széchenyi téren és az odavezető utcákon.

Egyelőre nem kapott Pécsről újabb felkérést, de az MTI-nek azt mondta, biztosan összeállít a programszervezők számára egy ötletlistát, mert nagy örömmel dolgozna máskor is pécsi művészekkel. Például a Pécsi Balettel; mint fogalmazott, a táncosok fiatalos bájjal adták elő a reneszánsz jelenetet és óriási lendülettel a modern kortárs koreográfiát. A rendező szerint a Bóbita Bábszínház is nagyobb támogatásra érdemes, "apró árnyjátékukkal tehetségükről, művészi elkötelezettségükről győztek meg".

"Javaslom, hogy a nyitóünnep egyes látványos részleteit csomagoljuk be és vigyük el Essenbe és Isztambulba, a két másik idei EKF-helyszínre is. A technika nem akadály, esztétikus tartalommal azt a lézertechnikát használtuk, ami ma a könnyűzenei iparban gyakorlat" - mondta.

Idei munkáiról szólva Káel Csaba beszámolt arról, hogy Győrött bemutatott Hunyadi László előadása az Erkel-év jegyében a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége lesz.
A rendező márciusban terepszemlére Ausztráliába utazik egy többéves filmterve előkészítésére. A Három kutya éjszaka címmel tervezett mozi főszerepére Russell Crowe Ausztráliában felnőtt hollywoodi sztárt szemelte ki, és - mint mondta - reméli, hogy a producernek sikerül megszereznie a színészt.

Káel Csaba a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházában a Shakespeare-kortárs Christopher Marlowe Doctor Faustusát rendezi, a címszerepben Cserhalmi Györggyel; a premier május 2-án lesz. Ősszel Donizetti A szerelmi bájital című vígoperáját viszi színre a Művészetek Palotájában abból az alkalomból, hogy Miklósa Erika húsz éve lépett operaszínpadra - Adina szerepét a világjáró szoprán énekli.

Elmondta, hogy egy 2011-es világpremieren is dolgozik, amit Győrben, a Nemzeti Színházban terveznek: Várkonyi Mátyás írt musicalt Mata Hariról.