Januártól kerülnek át az államhoz a pécsi iskolák is, a pedagógusok leépítéstől tartanak

Közeleg az oktatási intézmények állami fenntartásba vételének időpontja, amely a köznevelési törvény szerint a következő év januárjában válik esedékessé. A pedagógus szakszervezet szerint nagy a bizonytalanság az iskolák és a tanárok jövőjét illetően, ellenben Hoppál Péter, a Fidesz pécsi és a város oktatási bizottságának elnöke szerint mindenképpen jobban járnak a települések, hiszen az önkormányzatoknál csak a dologi kiadások terhe marad. Ez az iskolák működtetésére fordított jelenlegi összeg húsz százaléka.

A jövő januárban állami kézbe kerülő iskolákkal kapcsolatos elképzeléseket nagy bizonytalanság övezi a pedagógustársadalom körében. Fekete Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) területi titkára szerint az érintett közalkalmazottak félnek az életpálya-modell által kötelezően előírt óraszámemelésből adódó esetleges elbocsátásoktól.

- Nem tudunk még konkrétumokat az átállást illetően, így csak feltételezhetjük, hogy azt is mondhatják, Pécsett elég három iskolával kevesebb is, mert nem indokolt ennyi intézmény fenntartása - fogalmazta meg kétségeit az érdekképviselő, aki a jövő szeptembertől bevezetendő pedagógusi életpálya-modellel kapcsolatban is szkeptikus.

Mindezek folyományaként a szakszervezetek június harmadikán, pedagógusnapon tüntetést szerveztek a fővárosban, amelyen a köznevelési törvény átdolgozását kérték az illetékes tárcától.

Mindenesetre az aktuális tervek szerint az állam csak a pedagógusok és közalkalmazottak bérét s járulékait fogja finanszírozni januártól, a dologi javak (rezsi, stb.) és az ingatlanvagyon az önkormányzatoknál marad. Hoppál Péter szerint a feladatfinaszírozásra való átállás nagy könnyebbséget jelent majd a települések számára, hiszen az állami normatívának az utóbbi években tapasztalható folyamatos csökkenése komoly terheket rótt a fenntartókra.

- Az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent a gyermekek után járó állami normatíva összege és egyre nagyobb mértékben kellett az önkormányzatoknak ezt a normatívát saját forrásból kiegészíteniük. Annál rosszabb megoldás nincs a települések számára, mint a jelenlegi finanszírozási forma: bele kell döglenünk, hogy pluszbevételeket generáljunk azért, hogy fenntartsuk az egyébként alkotmányosan ránk rótt kötelező feladatunkat. Ehhez pedig csak minimális mértékben kapunk pénzt - jellemezte a mostani állapotokat a politikus.

Hoppál szerint manapság az oktatási rendszer finanszírozásához szükséges források egyharmadát kapják csak meg az önkormányzatok, ami nagy fejtörést okoz számukra minden évben. A pécsi önkormányzat ebben az esztendőben több mint ötmilliárd forintot költ saját hozzájárulásként az oktatási infrastruktúra működtetésére (ez az a bizonyos hatvanöt százalék).

- Ennél sokkal jobb verziót talált ki a kormány, jelesül, hogy át kell térni a feladatfinanszírozásra. A szakemberek áttekintik, hogy például mennyibe kerül az alapfokú oktatás-nevelés egy adott városban. Ez költségekre lesz lebontva - bár ezt még nem tudom pontosan, mert ezen még dolgozik az illetékes minisztérium.

A jövőre nézve tehát az önkormányzatoknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy honnan teremtsék elő és miből egészítsék ki a 35 százalékos állami normatívát.

A honatyától az is megtudtuk, hogy a kormány nem tervez elbocsátásokat az ágazatban, bár a jövő szeptemberben életbe lépő életpálya-modell által előírt, az iskolában kötelezően eltöltendő heti 32 óra magában hordozhatja egy kisebb mértékű leépítés lehetőségét.

- Ma az órahálót az igazgatók úgy töltik fel, hogy sok túlórás tanárt tartanak bent a rendszerben. A bevezetendő új modell ezt nem fogja megengedni, azaz a túlórások helyére teljes állású tanárokat fognak alkalmazni - véli Hoppál, hozzátéve, hogy a 32 órás, kötelező benntartózkodásra való átállással egyidejűleg történhet meg a jelentős, több mint húsz százalékot meghaladó pedagógusi béremelés.

Képünkön a Mátyás király utcai általános iskola látható.

H. L .B. - Fotó: Dittrich Éva