Ingatlancsomag: mi lesz vele?...

Eddig annyi hangzott el a híradásokban, hogy "2010-re legalább külső megjelenésében" felújítják a Magasházat, amelynek tervezése már 2008 kora őszén "gőzerővel folyt", s ugyancsak ősszel esett legutóbb szó a Munkácsy utcai volt rendelőépület és az áper laktanya "programjának elindításáról". Az őszi ígéreteket még meg is toldotta a befektető azzal, hogy újabb telket vett (már magántulajdonút), részben a volt Lakits-laktanya helyén, ahol pedig 2010-ben már egy hatmilliárdos Campus-háznak kellene állnia - legalábbis a múlt a szeptemberi nyilatkozatok szerint.

Ősz óta viszont a médiumokban alig jelent meg konkrétum a befektető részéről a várható ingatlanfejlesztések kapcsán.

Dévényi Sándor Ybl-díjas építész (ÖPE-képviselő, a városfejlesztési bizottság tagja) sem kapott eddig információt a korábban városi tulajdonú ingatlanok várható sorsáról. Kérdésünkre úgy becsülte, 2010-ig bizonyosan nem lehet már külsőleg sem felújítani a Magasházat, hiszen nem áll rendelkezésre elegendő idő addig, ráadásul tudomása szerint építési engedélyt sem adtak ki az épülettel kapcsolatban, holott arra legalább két hónapot kell várni.

A 2010-es átadással tervezett Campus kapcsán annyit mondott, ott még lenne esély a 2010 év végi átadásra, ha most elkezdenék a beruházást - erről azonban tudomása szerint nincs szó.

Révész Mária, a Fidesz pécsi elnöke szerint a szerződéskötéskor még nem jelentkeztek a ma ismert hitelezési nehézségek, így volt esély építkezésekre. Szerinte a körülmények miatt viszont mielőbb tárgyalóasztalhoz kellene ülni a befektetőkkel - tisztán látszik ugyanis, mondja, hogy a tervezett beruházások csorbát szenvednek, s közel sem az elképzelt határidőkkel valósulnak meg. Révész szerint a városnak - akár a szerződés módosításával - garanciát kellene kérnie, melyik ingatlan fejlesztését pontosan meddig kell megoldania az új tulajdonosnak. Kérdésünkre utalt rá: ha a Magasház külseje fontos a városnak, akkor rövid határidővel kell elvárni e fejlesztést a másik féltől. Az elnök szerint a városvezetés tétlenségére nincs magyarázat, lépni kellene.

Rossz ómen, hogy a fejlesztésekre vonatkozó garanciavállalás a vásárlóval kötött szerződésekben - nincsen. Tóth Bertalan alpolgármester egy közgyűlésen azt mondta: "A vevő - mindennemű jogkövetkezmény nélkül - törekszik arra, hogy az ingatlanon előzetesen tervezett beruházást a jogerős építési engedély kézhezvételét követő 2-5 év alatt megvalósítja. Ez az áper laktanya esetében 2-7 év. Az idézettekből tehát egyértelmű, hogy a vállalás egyfajta szándéknyilatkozatként értékelhető, és esetleges megszegése nem keletkeztet jogilag kikényszeríthető kártérítési vagy egyéb kötelmet."

(Azaz: mivel a spanyolok már birtokon belül vannak, a város pedig legfeljebb érdeklődhet, mikor mit szándékoznak tenni, de kötelezni semmire sem tudja őket.)

Az alpolgármester januárban, ugyanezen a testületi ülésen még bízott benne, hogy mihamarabb részletes fejlesztési elképzeléseket tud megismertetni a közgyűléssel, ám minderre nem került sor azóta sem.

A mediterrán országban bejegyzett cég egyébként még több mint 847 millió forintot köteles fizetni Pécsnek (ez az "áper" laktanya árának utolsó negyede). Az eredeti szerződés szerint március 30-ig kellett volna fizetnie, ám közbejött egy s más. A város ugyanis annak idején vállalta, hogy legkésőbb március végéig módosítja építési szabályzatát, ha a befektető 2008. augusztus végéig elárulja pontos igényeit, hogyan is tegye ezt. Mindez azonban csak novemberre történt meg, így az önkormányzatnak nem volt elegendő ideje elfogadtatnia a módosításokat. A spanyolok az új építési szabályok hatályosulásához kötötték a laktanya utolsó részletének teljesítését, így városházi információink szerint Pécs legkorábban május végén, de inkább júniusban juthat hozzá a teljes vételárhoz.

Kerestük az ingatlanok új tulajdonosát is a beígért fejlesztésekkel kapcsolatos ütemterv felől érdeklődve - igaz, túl sokra, többhetes várakozás után sem jutottunk.

Hivatalos közlésük szerint "több helyszínen folynak előkészületi munkák, tervezések külföldi építészek bevonásával. A volt Lakits laktanya területen készült geodéziai felmérés, talajmechanikai vizsgálat, a Magasház vonatkozásban elkészült az épület digitális felmérése, s statikai szakvéleményt is készítettek az épületről". Mint közölték, ennél részletesebben csak a hiányzó épitésügyi szabályzatmódosítások elvégzése után akarnak nyilatkozni.

A nemzetközi pénzügyi válság kapcsán azt írták levelükben, hogy az a Milton Csoport pénzügyi stabilitását nem érinti közvetlenül, ugyanakkor "elsősorban a banki hitelezések esetében tapasztalható visszaesés éreztetheti hatását". A válaszból konkrétumként annyi derül ki mindösszesen, hogy a Milton saját erőből rendezte eddig az ingatlancsomag vételárának részleteit, s ezután is így tesz.

Képünkön a Magasház épülete. A pécsiek talán ennek a háznak a rendbetételét várják leginkább.

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva