Íme a rendőr, aki miatt nem alhatnak nyugodtan a bűnözők: Gulyás József alezredes

2016. augusztus 27. szombat 16:00

Íme a rendőr, aki miatt nem alhatnak nyugodtan a bűnözők: Gulyás József alezredes

Súlyos, egyben megoldatlan bűnesetek természetesen Baranya megyében is akadnak, a tettesek azonban egy pillanatra sem lehetnek nyugodtak, mert titkuk évtizedek múltával is lelepleződhet. Erre garancia lehet mások mellett Gulyás József rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának kiemelt főnyomozója, aki az elmúlt évszázad kilencvenes éveinek elejétől „kergeti" a bűnözőket, méghozzá jó mutatókkal.  

- A sejtéseinket, megállapításainkat, bizonyítékainkat egy jól felépített taktika mentén szoktuk feltárni - árulta el Gulyás József. - Erre nincsen klasszikus recept, mindig a pillanatnyi helyzet határozza meg a magatartásunkat. Nem mindegy, ki ül a másik székben. Először ki kell alakítani egy kontaktust azzal, akit kérdezünk. Az erőszakos, fenyegető fellépés nem jó taktika, rossz irányba terelheti a nyomozások menetét. 

- Egy profi rendőr szinte mindenből tud olvasni?

- A helyszínből, az emberi viselkedésekből mindenképpen. Fontos a nyomok szakszerű felkutatása, rögzítése. Az áldozat, hozzátartozók, bejelentő által hagyott nyomok elkülönítése lényeges lépés az elkövető által hagyott nyomoktól. Még akkor is, ha volt rá példa, hogy a holttest felfedezőjeként megismert emberről kiderült, ő hajtotta végre az emberölést.  

Az indulat nem vezérelhet

A lassan ötvenkét éves Gulyás József már gyerekkorában eldöntötte, hogy rendőr szeretne lenni, életellenes ügyekkel kíván majd foglalkozni. Tudatosan készült erre a pályára. Vágya teljesült is, méghozzá fiatalon. Immár huszonnégy éve foglalkozik életellenes ügyek felderítésével, tervei közt más munka nem szerepel. Hitvallása szerint a napi tragédiákon felül kell emelkedni, a hév, a düh soha nem vezérelheti.

- A filmeket, regényeket hagyjuk! De tényleg egy kirakós játékhoz is hasonlítható a munkájuk?

- Igen. Szoktam mondani kollégáimnak, hogy amíg nincs meg az elkövető, addig rossz vonal, banális ötlet nem létezik. Több lehetőséget érdemes vizsgálni, kapcsolati hálót, üzletfeleket, rokonságot, mindent, amit aztán ésszerűen lehet szűkíteni. Ha egyik elképzelés holtvágánynak tűnik, akkor a többi fonálon kell tovább nyomoznunk. Aztán a legtöbb esetben megleljük a helyes utat.

- Amikor már szinte a markukban érzik a gyanúsítottat, akkor azért még jön egy döntő ütközet.

- Arra pedig nem szabad sajnálni az időt, energiát. A kihallgatásra mindig fel kell készülni. A jól felépített kihallgatási taktika a mottója annak, hogy eljussunk a beismerő vallomásig. Sokszor éreztem már, melyik az pont, pillanat, amikor megtörik a gyanúba keveredett ember. Feladja a zavaros történeteket, megkönnyebbül, elmondja az igazságot, amivel amúgy éveket lehet nyerni a bíróságon. Erre fel is szoktuk hívni mindenki figyelmét, aki szorult helyzetbe sodródott.

- Soha nem volt veszélyben?

- Talán egyszer, amikor egy családi vita folytán egy férfi megölte élettársát, majd késsel a kezében fenyegetőzött, hogy végezni fog magával is. Ekkor be kellett mennem a lakásba, meg kellett győznöm, hogy ne okozzon kárt önmagában, tegye le a veszélyes eszközt, és jöjjön ki velem a házból. Ha tisztességes eljárásban részesül valaki, akkor nem haragszik a rendőrre. Nem én szoktam kezdeményezni a találkozást, annak mindig nyomós oka adódik. Örökké megtaláltam a közös hangnemet a gyanúsítottal, megértettem vele, hogy amit elkövetett azért ne engem okoljon, én a munkámat végzem.

- A blöfföt, mint fegyvert érdemes alkalmazni?

- A taktikai tárházunk szerves része, de óvatosan kell vele bánni, mert ha rosszul sül el, akkor bizony hátrányba kerülhetünk. Mégis néha bevetjük, hozott már eredményt. Egyszer az egyik emberölési ügyünkben, a számításba vehető személyt lakhelyén többször meglátogattam egy kollégámmal. Csak keveset tudtunk, nem is tettünk fel keresztkérdéseket. Emberünk azonban azt hitte, a sarkában vagyunk, mert nyomasztotta jelenlétünk, meg a nem témába vágó érdeklődésünk. Azt gondolta, hogy mindent kiderítettünk. Számításunk bejött, az ügy később megoldódott. A trükk segített egy másik ügyben is, amikor a jól alkalmazott félrevezetés bevetésével sikerült megtalálnunk egy elrejtett holttestet.

- Bért ugyan kapnak, de ezt pénzért nem nagyon lehet évtizedekig csinálni.

- Tisztességes fizetésben részesülünk, ám a mi munkánk nem az anyagiakról szól. Ezt a feladatot hivatástudatból csinálja az ember. A jutalmazás is fontos része a munkánknak, jól esik, de nem ezért cselekszünk. Sokszor egy főkapitányi kézszorítás, az áldozat hozzátartozóitól érkező könnyes elismerő szó elegendő ahhoz, hogy visszaigazolást kapjunk. Teszem a dolgom, gondolkodok, néha még akkor is, amikor a kikapcsolódás ideje lenne. Ha a kollégákkal leülünk egy pohár sör mellé, akkor először nem az esetek kerülnek terítékre, idővel mégis mindig oda jutunk, vagyis ettől a körtől képtelenek vagyunk elszakadni. Szerintem ez rendben is van így.

Pucz P. - Fotó: Kálmándy Ferenc