Harminc évvel azután, hogy Pécs-Vasason nóvát fedezett fel, most kisbolygót neveztek el róla

Nagy megtiszteltetés érte a helyi műkedvelő csillagászokat, tájékoztatta a Pécsi Újságot dr. Gyenizse Péter, a PTE Természetföldrajz és Geoinformatika Tanszékének docense, a pécsi Keszthelyi Sándorról ugyanis kisbolygót nevezett el a felfedezők javaslatára a Nemzetközi Csillagászati Unió.

A 60 esztendős Keszthelyi Sándor építészként dolgozik, hobbija a csillagászat. A változócsillagok és a meteorok észlelésével foglalkozik, valamint a szabad szemes jelenségekkel és a csillagászat történetével. Ő a Nova Cyg 1975 független felfedezője. 

A róla elnevezett kisbolygó, amit a Nova Cyg észlelése után 30 évvel fedeztek fel, a Naptól átlagosan 2,6334945 csillagászati egységre (394 millió km-re) kering, azaz pályája a kisbolygók főövében, a Mars és a Jupiter között van. Keringési ideje 4,27 év. Pályája nem teljesen kör, kissé elliptikus, excentricitása 0,0856330. Pályahajlása 8,10964 fok. Abszolút fényessége 16,9 magnitúdó. A kisbolygó 2,5 kilométer átmérőjű lehet.

A kisbolygót Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének mátrai (piszkés-tetői) csillagvizsgálójában 2005. augusztus 29-én fedezte fel, azaz, mint írtuk, éppen 30 évvel később, hogy Keszthelyi Sándor 1975. augusztus 29-én felfedezte Pécs-Vasason az utóbbi évtizedek legfényesebb nóváját a Cygnus csillagképben.

A kisbolygó adatai és a pályák helyzete az alábbi linken megtekinthetők:
http://planety.astro.cz/planetka-318694