Halloween-lázban készülünk Mindenszentekre: furcsa, de több a közös vonásuk, mint gondolnánk

Kifaragott tökök, rémisztő maskarák, „cukorkát vagy megbánod!" - Sokszor találkozunk ezekkel október végén, mindenki - főleg a fiatalabb generáció képviselői - a Halloweenre készül. De álljunk csak meg: mire fel ekkora felhajtás egy gagyi amerikai ünnep miatt? Akik ezen a véleményen vannak, valószínűleg nem is gondolnák, hogy több közünk van ehhez az egyébként európai gyökerű hagyományhoz, mint hinnénk.

Szinte kizárt, hogy van olyan olyan ember, aki ne szembesülne azzal valamilyen módon, hogy közeleg a Halloween. Igen, az a beöltözős, riogatós, édességkunyerálós ünnep, amit az Egyesült Államokban már-már népünnepélyként tartanak, s az egész világ őket majmolja, mert annyira menő lett a 21. században. Az ellenzői pedig nem győzik mondogatni: ez nem ünnep, legalábbis Magyarországon, hanem a mi igazi ünnepeink, a Mindenszentek és a Halottak napja megcsúfolása.

Az igazság azonban az, hogy nem véletlenül szivárgott be hazánkba is.

Az óvodákban és egyes általános iskolás alsó tagozatos osztályaiban is szoktak Halloween bulit tartani, ami számukra leginkább csak egy őszi farsangi bál, csak más témában. Az óvodákban édességek helyett őszi gyümölcsöket és sült tököt esznek, míg az általános iskolásoknál tökfaragó versenyt rendeznek. De nehogy azt higgyük, hogy ez csak a gyerekeknél trendi! A felnőttek is legalább annyira szeretnek jelmezbe bújni, mint a legkisebbek, s csakúgy, mint a fiatalok, ők is eljárnak a beöltözős bulikba, bálokba.

Pontosan emiatt háborodnak fel sokan, ugyanis nem tartják illőnek a mulatozást egy éjszakával a november elsejei Mindenszentek előtt.

Valószínűleg meglepődnének, ha tudnák, hogy nem is annyira különbözik ez az ünnep a miénktől - tudtuk meg dr. Minorics Tünde néprajzkutatótól.

A Halloween ugyanis európai gyökerű: mondhatnánk, hogy tett egy nagy kört a világban, és most visszatért erre a kontinensre. Eredetileg az angolszász hagyományokra, pontosabban a kereszténység előtti kelta kultúrára vezethető vissza, amely a római hiedelemvilággal keveredett. A Nagy-Britannia területén élő szokást ír telepesek vitték magukkal Amerikába, ahol aztán szintén gyökeret vert és azóta az egyik legnépszerűbb ünneppé vált.

- Ezen az éjszakán, hogy legyőzzük a félelmünket, gúnyolódhatunk is a halálon. Elviccelődhetünk rajta, fricskát mutathatunk neki, nevetségessé tehetjük. Ez egy nagyon természetes emberi viselkedésforma, talán ezért is olyan szimpatikus nekünk, európaiaknak az, hogy Amerikában az ünneplésnek ez az oldala olyan erőteljesen fejeződik ki - vélekedett a PTE KPVK egyetemi adjunktusa. 

Mindez arra vezethető vissza, hogy az évszakváltást, azt, hogy rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák, megfigyelte az ember. A korábbi sötétedés felerősítette a halállal kapcsolatos érzéseiket is. Így ez az időszak a halottak és élők összetartozását kifejező ünnep lett, ami a mulandóság tudatával igenli az életet. A kelták számára ugyanakkor ez az új év kezdetét, egyfajta választóvonalat jelentett október és november fordulóján. Ezek összessége és és a keresztény egyház vallásgyakorlata alakította ki a Halloweent és a Mindenszenteket alapozó mai hagyományokat.

- Mindent, ami a halállal és a halottakkal kapcsolatos, megpróbálták a saját félelmeiknek eloszlatása miatt ünnepelni. Vagyis egyszer egy évben úgy gondolták, hogy ez a határvonal megnyitja az élők és holtak közti kaput - magyarázta a néprajzkutató. - Ilyenkor a halott lelke hazatérhet, ezért gyertyát gyújtottak. Volt ahol minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Sőt, még egy közös vonása is van a Halloweennek és a Halottak napjának. Előbbi az angolszász hagyományban házaló szokás volt, a Kárpát-medencében, sőt Baranyában is szokás volt a mindenszenteki koldulás, a szegények etetése. Ez megint csak a halottakkal való kapcsolatra utal, mert amikor ételt adtak a vándornak, koldusnak, szimbolikusan a halottakat etették. A "házalós" Halloween tehát ugyanazon a gondolkodásmódon alapul, mint ami már a korábbi időkben is jelen volt. S, hogy most mitől ilyen népszerű?

- A Halloween ünneplése angolszász országokban – nem csak az Egyesült Államokban - turisztikai attrakcióvá is vált, mely rengeteg embert vonz. A turisták megélik, megtapasztalják ezeket, s továbbviszik magukkal a saját hazájukba. A kulturális elemek, szokások terjedése egyébként éppen a turizmusnak is köszönhető - emelte ki dr. Minorics Tünde. - Az együtt ünneplés megint csak feloldja a félelmeinket, ráadásul felerősíti az ünneplést. Jó móka, hogy házról-házra járunk és megvendégelnek minket. A manapság divatos partik is feloldják a mindennapokat, levezetnek feszültségeket, ami persze sokak számára vonzó, még ha nincs is mögötte hiedelem, szokáshagyomány.

A korábbi időkben a vallásosság sokkal inkább meghatározta a társadalmi életet, az egyházi év rendjéhez nagyon szigorúan alkalmazkodtak. Ma már nagyon sokan nem gyakoroló hívő emberek, vagy más vallásokat vesznek át, ezért nincsenek sokan tisztában azzal, hogy miért van két nap is az elhunytakra való emlékezésre. November elseje, a Mindenszentek napja azoké a szenteké, akiknek nem jutott külön nap a naptárban. Ilyenkor az összes szentért és a kereszténységben üdvözült emberekért gyújtanak gyertyát. A Halottak napján, azaz november másodikán pedig elhunyt szeretteinkre emlékezünk.

Sok más ünnephez hasonlóan, ma már ilyenkor sem követjük olyan szigorú rend szerint a hagyományokat, ami sajnos értékes közösségi hagyományok elvesztésével jár. Elmosódnak a határok, s már nem pontosak az ismeretek arról, melyik nap „mire való".

Kiss Alexandra - Fotó: Dittrich Éva