"Ha a sofőr nem ilyen figyelmes, lehet, hogy csak édesanyám haláláról értesülhettem volna"

2012. december 16. vasárnap 14:15

Egy majdnem tragédiával végződő esetet oszt meg olvasóinkkal az alábbi nyílt levél írója, aki a hasonló balesetek elkerülésére is javaslatot tesz a Tüke Busznak, egyúttal megköszönve sofőrük lélekjelenlétét és segítőkészségét. Olvasói levél:

"Tisztelt Tüke Busz!

Egy olyan ügyben szólítom meg Önöket, amely többeket is érinthet.

2012. november 27-én édesanyám balesetet szenvedett a Kertvárosba induló 6-os járatra felszállás közben, 9:30 és 10:00 között, az Árkád buszmegállóban.

Mivel nem voltam vele, és sajnos később szereztem tudomást az esetről, ezért már nem volt alkalom arra, hogy szemtanúkat keressünk, ő pedig nem gondolt arra, hogy ezért szóljon a gépjárművezetőnek. Már csak azért sem, mert éppen túl volt egy sokkon.

Ahogy mondta, egy pillanatra úgy gondolta, hogy vége az életének, ugyanis az elhasználódott fém lépcsőre lépve megcsúszott, az egyik lába beszorult a kapaszkodó alá, ahonnan nem tudta egymaga kiszabadítani. Ha az Önök kollégája nem figyelmes, és becsukja az ajtót, akkor sajnos lehet, hogy már csak a halálhíréről értesülhettem volna, ugyanis félig kilógott az autóbuszból, és belegondolni is rossz, hogy mi várt volna rá.

Pontosan tudom, hogy mi áll az Önök szabályzatában, ezért nem állhatunk elő semmilyen anyagi természetű követeléssel, de a célom nem is ez, hanem az, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében megkérjem Önöket arra, hogy figyeljenek oda a balesetveszélyes lépcsők állapotára, még mielőtt újabb, netán végzetes eset történne.

Ezúton hangsúlyozom, hogy nem az autóbusz vezetője a hibás, épp ellenkezőleg, hiszen az ő odafigyelése akadályozta meg a tragédiát. Ezért édesanyám nevében köszönöm mind neki, mind pedig az ott tartózkodó járókelőknek, és a buszon utazó ifjú hölgynek, hogy figyeltek rá, illetve azonnal a segítségére siettek.

Talán nem túlzás a szerencsénél többnek nevezni, hogy ez lett a végkifejlet, és édesanyám életben maradt, várhatóan 8 napon túl gyógyuló, de nem súlyos sérüléssel, és remélhetőleg múló lelki megrázkódtatással. Az biztos, hogy az autóbusz csengő hangjára még egy ideig össze fog rezzenni.

Amennyiben elfogadják, egyúttal egy megoldást is javasolok: tudomásom szerint jutányosnak mondható áron kapható olyan, ipari felhasználásra is alkalmas folyékony gumi, amely rendkívül vékony rétegben is képes csúszásgátlóságot biztosítani fém felületre felhordva. Ezzel talán megelőzhetőek lennének az ilyen, és ehhez hasonló helyzetek.

A fentiek ismeretében kérem Önöket, hogy az átélt halálfélelmet legalább annyiban kompenzálják, hogy érdemben utánajárnak a történteknek, és erről tájékoztatják az utazóközönséget is.

Segítségüket valamennyi utas nevében előre is köszönöm!"

(Név és cím a szerkesztőségben - képünk illusztráció)