Felföldi László hamvazószerdán: le kell győzzük magunkban az önzést és a rivalizálást

„Le kell győzzük magunkban az önzést és a rivalizálást azzal, hogy alázatos és értékes jelzést adunk a hittől távol állók és a közömbösek felé. Ezt jelenti a böjt" - fogalmazott a pécs ifőpásztor a nagyböjti idő kezdetét jelző hamvazószerdai szentmisén, melyet a pécsi székesegyházban celebrált február 18-án. A liturgián koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár.

Felföldi László a szentmise homíliájában arra figyelmeztetett, hogy a nagyböjt a készület ideje, melyben a lemondás és a vállalás az erőnk forrása, melynek minden mozzanata arra irányít, hogy elcsöndesedve, Istennek több időt adva Istenre figyeljünk.

Mint mondta, a böjt nem látványos, nem hangzatos, nem tesszük a kirakatba. Hogy megtaláljuk böjtölésünk személyes módját, a nagyböjti időben a keresztúti imádság is a segítségünkre lehet. A főpásztor a keresztút ötödik állomásának nekünk szóló üzenetét fejtette ki, melyben Cirenei Simon segít Jézusnak hordozni a keresztet.

Ezt a stációt a személyes életünkhöz kapcsolva választ kell találnunk azokra a kérdésekre, hogy kik azok, akikért hálát adunk, akik segítenek nekünk vinni életünk keresztjét? Kik állnak mellettünk, kikben bízhatunk? A mérleg másik serpenyőjébe azonban bele kell helyezni azt is, hogy mi hol vagyunk a másik ember életében, ki számíthat ránk, kinek vagyunk mi a felebarátja, kinek vagyunk a segítségére? Ezekere a kérdésekre választ keresve érthetjük meg Cirenei Simon mindnyájunkat formáló történetét, bensőséges üzenetét - állapította meg a püspök.

Majd hozzátette, rendkívül fontos a hitről, a keresztény életről való egyéni és közösségi tanúságtételünk napjainkban, amikor a keresztény ember legfontosabb kérdése, feladata és küldetése, hogy a világ felé milyen arcát mutatja az Egyháznak, melynek ugyanis nincs tőlünk, hívektől független arculata. A világ most Istent keresi, vágyik az Istennel való találkozásra. Nagy szükség van most az emberi szívekben ennek a vágynak a megélésére. De hogy ebből vonzást vagy esetleg taszítást éreznek meg, az rajtunk múlik.

A Pécsi Egyházmegyében olyan arculata, meghívó vagy éppen taszító képe van az Egyháznak, amilyet a hívek mutatnak, mindenki a maga helyén és valóságában. Ma az emberek arra vágynak, hogy meghívjuk és befogadjuk őket, mert vágynak az élő, az értük szenvedő és őket megváltó Jézus Krisztussal találkozni. Ehhez le kell győzzük magunkban az önzést és a rivalizálást azzal, hogy alázatos és értékes jelzést adunk a hittől távol állók és a közömbösek felé. Ezt jelenti a böjt. Ez Krisztus akarata és szándéka itt és most az életünkben - zárta szentbeszédét Felföldi László püspök.

Majd a hamvazószerdai szentmisében a hamvazkodás szentelményében részesültek a jelenlevők. A püspök megáldotta az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamuját, mellyel a szentmisét celebráló papok keresztet rajzoltak a hívek homlokára, miközben a következőket mondták: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!"

Forrás: Pécsi Egyházmegye