Exodus: a szabadkai színház megrendítő előadását láthatjuk a pécsi Harmadikban

A kitaszítottságról, a hontalanságról, a menekülésről, a migránsokról, a jobb élet reményében új hazát keresőkről szól a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház legújabb előadása, az Exodus. Pár héttel a premier után, első magyarországi vendégszereplésükön a Pécsi Harmadik Színházban láthatja szerdán és csütörtökön a közönség e megrendítő produkciót.  

Szembesít, meghökkent, felpörget, kíváncsivá és függővé tesz - ez jellemzi a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházat, immár két évtizede. A teátrum ez idő alatt a város kísérletező, művészi színházává vált, amelyet Urbán András rendező sajátos munkamódszerű és esztétikájú produkciói jellemeznek. A társulatnak öt állandó színésze van.

Az elmúlt években részt vettek európai, ázsiai, dél-amerikai színházi fesztiválokon, 2011-ben Indiában, 2012-ben Brazíliában vendégszerepeltek.

Folyamatosan jelen vannak a legfontosabb magyarországi és szerbiai fesztiválokon, és a régió más színházi eseményein is. Különös hangsúlyt fektetnek a kortárs műhelymunkákra, előadásaik szervesen kötődnek a helyi és a globális valósághoz.

Ennek legfrissebb példája az Exodus, melyet október végén mutattak be Szabadkán Tolnai Szabolcs rendezésében, s magyarországi vendégjátékként először a Pécsi Harmadik Színház közönsége láthatja december 16-án és 17-én.

Különleges, napjaink történéseire rímelő előadásukhoz a rendező a színészekkel együtt ,,testközelből", a menekültek szabadkai tanyáján gyűjtött élményt, tapasztalatot, benyomást, s ezeket mind felhasználták, beépítették a próbák során improvizációs gyakorlataikba.

A rendező hangsúlyozza: produkciójukat nem politikai állásfoglalásnak szánják, de a témáról ma beszélni kell. S művészi víziójukban nem csupán a mai menekültekkel foglalkoznak, hanem az emberiség történelmének nagy exodusaival, a Bibliával, Mózes második könyvével is.

- A korai keresztény egyház Orfeuszt Krisztus előképének tekintette: a Jó Pásztort egyes helyeken Orfeuszként ábrázolják, de Krisztus egész története számos hasonlóságot mutat a mitológiai hőssel. Jézus is leszállt a földre - amely az emberek bűnei miatt szinte már a pokolhoz hasonlatos -, hogy visszavezesse az eltévedt lelkeket. A legenda szerint Orfeusz testét a bacchánsnők tépték szét, hogy fájdalmas dalának örökre véget vessenek. A feje azonban tovább énekelt, ezért a tengerbe dobták. Énekelve távolodott a tengeren, sőt folytatta az éneket akkor is, amikor Leszbosz homokos partjain a hullámok partra vetették, ugyanoda, ahol ma élő és halott menekültek ezreit veti ki a víz Európa partjaira - vélekedik a rendező, Tolnai Szabolcs.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház új évadának első bemutatóját a Pécsi Harmadik Színház közönsége december 16-án és 17-én este 7 órakor láthatja.

Forrás: Pécsi Harmadik Színház