Ilyen volt az 1986-os május elseje Pécsett, miközben titkolták a csernobili katasztrófát - Videó!

2021. május 01. szombat 08:52

Ilyen volt az 1986-os május elseje Pécsett, miközben titkolták a csernobili katasztrófát - Videó!

Harmincnégy évvel ezelőtt, május elsején még csak nagyon kevesen tudhattak arról, mi történt Csernobilban. A Pécsett felvonulók sem sejthették, hogy talán éppen akkor érte el hazánkat a sugárszennyezés, amikor a bányászok és a focisták mellett az iskolásokat is köszöntötték a dísztribünről a város és a párt vezetői. 

A filmfelvétel tanúsága szerint sok ezren vettek részt harminchárom évvel ezelőtt a pécsi felvonuláson. Sorra érkeztek a dísztribünről integető elvtársak színe elé a munkások, a pécsi vállalatok dolgozói, feltűntek a friss bajnoki ezüstérmes focisták, és rengeteg gyermek is.

Piti Zoltán tanácselnök a televíziónak adott nyilatkozatában az akkor elkészült nevelési központról beszélt, a lakásépítés eredményeiről, a peremkerületek felzárkóztatásáról és persze a munka ünnepén a munkáról:



Mindeközben alig voltak néhányan, akiknek megsúgták, hogy legalább a gyerekeket jobb lenne otthon hagyni, mivel a hírközlő szervek még titkolták, mennyire súlyos katasztrófa következett be 1986. április 26-án következett be Csernobilban, a magyar fővárostól hozzávetőleg ezer kilométerre.


1986-ban, néhány nappal a katasztrófa után készült légifelvétel a csernobili atomerőműről.

A baleset híre nagyon lassan terjedt: hazánkban a Magyar Rádió 28-ai, esti hírmagazinja számolt be róla elsőként, röviden. A tényleges veszélyről azonban még évekig nem esett szó.

A nemzetikönyvtár.blog.hu „lapszemléjében" a 30. évfordulón arról írt, hogy a magyarországi lapok legkésőbb 28-án , hétfőn hírt adhattak volna a katasztrófáról, ám ez nem történt meg.

A Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet címlapját olyan címek töltötték meg, mint hogy „Felgyorsult a tavaszi munka", „Kommunista műszakok országszerte", „Washington titkos akciókkal fenyegeti Líbiát", vagy hogy „Május elsejére halasztották az Arab Liga csúcsértekezletét".

Nyilvánvalóan május 1-jére és az azt követő hosszú hétvégére készült az ország, Kádár János pedig az ünnepi beszédén dolgozott.

Eközben legkevesebb két sugárdózist kapott Magyarország, enyhébb-közepes erősségűt.

Április 28-án a Magyar Rádió bemondója a BBC adása és az MTI rövidhíre alapján bejelentette a katasztrófát a 21 órai hírekben.

Április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hír került be a katasztrófáról, a Magyar Nemzet pedig a 8. oldalon kisebb terjedelmet szánt a témának, mint annak, hogy tehergépkocsi-átadási ünnepséget tartottak Nádudvaron.

Április 30-án a Magyar Nemzet a 6., a Népszabadság a 4. oldalon jelentetett meg cikkeket a katasztrófáról: „Hazánk légrétegeiben nincs változás...", „A szerencsétlenség következtében két ember meghalt...", illetve hogy „a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek a skandináv országok felett, keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció".

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 halálos áldozata volt közvetlenül. Mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, amelynek következtében négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset 20-nál több európai országot érintett.

M. B.