Erősödött a Gandhi tanulmányi átlaga

Az igazgató az MTI-nek elmondta, hogy aktív tanév van mögöttük, rengeteg munkát kellett elvégezni, de a pedagógusgárda jól helytállt, ami a javuló eredményeken is látszik.  Beszámolt arról, hogy az iskola, a Gandhi Közalapítvány képviselői és Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a napokban megbeszélést folytattak az intézményt érintő kérdésekről.
Az igazgató úgy vélte: a Gandhira szükség lesz a jövőben is, és reményét fejezte ki, hogy országban több hasonló, a roma fiatalok oktatását, képzését segítő intézmény is megkezdheti működését.

Gidáné Orsós Erzsébet egy tavaly novemberi sajtótájékoztatón utalt rá, hogy bár a Gandhiban folyó munkát összességében pozitívnak ítéli a közvélemény, a hivatalos szervek többször is elmarasztalták a gimnáziumot pedagógusai jelentős részének nem megfelelő végzettsége miatt, tanulói pedig gyenge, 2,1 és 3,3 közötti átlageredménnyel érettségiztek.

Megkezdődött ugyanakkor azon koncepció megvalósítása, amelynek célja, hogy a tanári kar egyre képzettebb legyen, a diákok tanulmányi eredménye javuljon, az iskola a korábbinál erőteljesebben tükrözze nemzetiségi jellegét, s mintaszerű modellintézménnyé váljon.

A Gandhiban tanulók javuló eredményeinek azért is van jelentősége, mert az iskolát működtető közalapítvány tavaly januárban megváltozott összetételű kuratóriuma egyebek mellett a rossz tanulói teljesítményekre hivatkozva döntött az igazgatóváltás mellett, és 2009. július 1-től nem az iskolát egy évtizede vezető, a szülők, a diákönkormányzat, valamint a nevelőtestület által támogatott Csovcsics Erikát, hanem a Gandhi egyik tanárát, Gidáné Orsós Erzsébetet bízta meg az igazgatói teendőkkel.

Úgy vélték, hogy az iskola pedagógiai programja nem alkalmas roma értelmiség kinevelésére, illetve arra, hogy ehhez kapcsolódva ne csak Pécsett, hanem az ország más területein is indulhasson roma nemzetiségi oktatás. Rámutattak, Csovcsics Erikának nem volt meg a szükséges végzettsége az igazgatói poszt betöltéséhez, a Gandhit pedig az elmúlt években többször megbüntették különböző hiányosságok miatt.

A döntés ellen a gimnázium diákjai tavaly június elején ülősztrájkkal tiltakoztak, az alapítók is felemelték szavukat a döntés ellen, és Sólyom László államfő is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a pályázat körül kialakult vita veszélyeztetheti az iskolának a roma közoktatásban elért példamutató eredményeit.

Az alapítók az év júniusában visszahívták a roma nemzetiségi oktatási intézményt működtető közalapítvány Várnai Márton vezette, év elején felállt kuratóriumát, a helyekre új tagokat választottak, mert aggályosnak ítélték az iskolában nyár elején tartott igazgatóválasztás körülményeit. Az új tagok beiktatásához azonban módosítani kellett volna a közalapítvány alapító okiratát, ami csak akkor lehetséges, ha a dokumentumot mind a 24 alapító aláírja. Huszonketten ezt megtették, az egyik alapító, Varga Ilona, valamint a Szedresi Roma Szervezet képviselője eddig azonban erre nem volt hajlandó.

Várnai Márton kuratóriumi elnök az alapítók és a kuratórium tagjai közötti feszültség miatt korábban felvetette az alapítvány megszüntetésének és a gimnázium állami kézbe adásának lehetőségét, mellyel - véleménye szerint - elháríthatnák azt a veszélyt, amit a kialakult helyzet jelent az iskolában folyó szakmai munkára.

(mti)