Elismerések az ünnepen: pécsi tudósok is magas kitüntetéseket vehettek át az Országházban

A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól, a csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről - fogalmazott Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán hétfőn az Országházban. Kossuth-díjat kapott Zoboki Gábor, a PTE tanára, a pécsi születésű Vörös Győző (képünkön) munkásságát Széchenyi-díjjal ismerték el.

Áder János felidézte, hogy az áprilisi törvények szentesítése után az újonnan választott Országgyűlés megalakulásakor, az országgyűlési nyitányra készült cikkében Kossuth arról értekezett, hogy a magyarok békére vágynak. De a szabadságért, a békéért vállalják a veszélyt is, készek áldozatot hozni. Ez pedig a további munkához szükséges erőnek "kimeríthetetlen forrása".

Mint hozzátette, Kossuth akkor még okkal bízott abban, hogy az a munka, amit a kormány és az Országgyűlés elvégez, az ország minden polgára számára értéket teremt. Akkor még úgy tűnt, hogy minden feltétel adott, hogy az ország békében gyarapodjon, gazdasága megerősödjön, a polgári átalakulás kiteljesedjen.

Az államfő, emlékeztetve arra, hogy őszre a magyar szabadságot már fegyverrel kellett védeni, úgy fogalmazott: egy becsapott nemzet próbálta érvényre juttatni alkotmányos, törvényes igazát. A gazdasági gyarapodást szolgáló programot háttérbe szorította a háború.

Világos után 18 év politikai békétlenség következett. A munka - amit a szabadságharc kényszerűen megszakított - csak a kiegyezés után folytatódhatott. 1867 után Magyarország újra maga dönthetett a saját sorsáról. A kiegyezés megteremtette a békés alkotómunka feltételeit. Olyan növekedés vette kezdetét, amely természetes módon adott teret a tehetségnek, a teljesítménynek - mutatott rá Áder János.

Az államfő a kitüntetettekhez fordulva azt mondta, sokan vannak ma itt, az Országház Kupolacsarnokában, akik átéltek, átélhettek hasonló változást. 1990 után a szabadság esélyt teremtett: a politikai béke, a jó kormányzás, a gazdasági fejlődés, az alkotás lehetőségét adta meg. A most kitüntetettek pályája ezt követően teljesedett ki. Magyarország szabadsága biztosította az alkotómunka szabadságát.

"Az 1990-ben visszanyert szabadságunk - az Önök munkája révén - nemcsak megerősödött, de meg is sokszorozódott" - méltatta a kitüntetetteket az államfő.
Áder János úgy fogalmazott, a személyes szabadság kiteljesedése meghozta a közösség szabadságát is. "Életünk igényesebb, tudásunk pontosabb lett. Nemzetünk gyarapodóvá válhatott" - mondta az államfő, aki hozzátette azt is, hogy a most kitüntetettek személyes eredményei ma már a magyarság közös kincsei.

"A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól. A csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről" - hangsúlyozta az államfő, aki Kossuth Lajos szavait idézve úgy fogalmazott: "mindez kimeríthetetlen forrása közös szellemi, gazdasági, lelki erőnknek".

Áder János beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "Tégy minden jót, ami tőled telik; s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess: lelkedet eszközökkel gazdagítani, szüntelen igyekezzél".

A köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével együtt adta át az Országházban.

A Kossuth-díjjal kitüntetett ZOBOKI GÁBOR Ybl Miklós- és Jubileumi Primissima díjas építész, egyetemi tanár 1963. január 24-én született Budapesten.

1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált.
1997-ben alapította meg építészirodáját, amely mára az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhellyé vált.

2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, 2014-től egyetemi tanára.

A Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építészeti Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) alelnöke.
Legismertebb munkája a budapesti Művészetek Palotája (Müpa) megtervezése, de nevét számos iroda- és lakóépület is fémjelzi.

Munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma számos díjjal jutalmazta, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban a FIAPCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d'Excellence díját, majd 2008-ban az Ybl Miklós-díjat. 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett. 

A Széchenyi-díjas VÖRÖS GYŐZŐ ókorkutató, régész, egyiptológus, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja 1972-ben született Pécsen. 

    Az ELTE egyiptológia-ógörög szakán 21 évesen kapott egyiptológusi diplomát. A Budapesti Műszaki Egyetemen építészettudomány doktora fokozatot szerzett.

 Egyiptomban 1994-től egy középbirodalmi thébai hegyiszentély, 1998-tól egy görög-római alexandriai tengerparti akropolisz feltárását vezette. 2004-től Cipruson a sziget ókori fővárosában, Páfoszban irányított ásatási és műemléki helyreállítási munkálatokat. 2009-től a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal holt-tengerparti projektigazgatójaként egy húszéves koncesszió keretében az evangéliumi jelentőségű helyszín, Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű építmény régészeti feltárási munkálatait vezeti. A szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalóját három monumentális kötetben dokumentálta. Nyolc angol nyelvű ókortudományi akadémiai szakmonográfia szerzője.
    

2002-2005 között Makovecz Imre Corvin-láncának alkotói támogatottja volt, 2013-ban a Mississippi Állami Egyetem kutatócsoport-vezetője és tiszteletbeli tagja lett. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli tagja. 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült, 2022-ben a Vatikánban a Pápaság Aranyérmét vehette át a Machaerus-hegyen végzett ásatásokért.

MTI - Fotó: MTI/Illyés Tibor