Elindul újra, továbbra is a város első embere szeretne maradni - Interjú Páva Zsolt polgármesterrel

Jó és rossz hírek egyaránt szóltak Pécs városáról a tavalyi esztendőben. A  jelentős változásokról, az idei és a következő évekre vonatkozó elképzelésekről, az önkormányzat előtt álló feladatokról, a helyi gazdaságélénkítő lépések szükségességéről is kérdeztük dr. Páva Zsolt polgármestert, Pécs első emberét. Interjú.

- Úgy tűnik, hogy a város kikeveredhet a nyomasztó adósságspirálból a kormány adósság-átvállalásának köszönhetően. Mire jut több pénz, illetve hogyan lehet még stabilabbá tenni a költségvetési gazdálkodást?
- Ez egy óriási politikai és gazdasági siker a város számára. Pécsett eddig adósság-szolgálat átvétele, illetve mérséklése még nem volt napirenden. A tárgyalások kezdetén a településeket egy helyi adóerő-mutató szám alapján négy, 40-50-60-70 százalékos kategóriába sorolták. Amikor Pintér miniszter úr tavaly december 13-án itt járt, akkor úgy fogalmazott, hogy Pécs esetében legkevesebb ötven százalékos átvállalásra kerülhet sor. Ebben benne volt, hogy több lehet, de kevesebb nem.  Az utóbbi időben igyekeztünk bemutatni a kormánynak, hogy ebben a mutatószám-képzésben vannak olyan torzító tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Nálunk a helyi adókból származó bevétel tekintetében az Elcoteq kiesése révén egy nagy törés következett be, hiszen komoly adózó zuhant ki a rendszerből egyik napról a másikra. A vetítési alap az Elcoteq befizetését is érintő időszak volt, emiatt torzított Pécs esetében ez a mutatószám. A kormánnyal azonban sikerült elfogadtatnunk az érveinket, így 69,9 százalékra (kerekítve 70) jött ki az adósság-átvétel. Ez konkrétan 29 milliárd 220 forint. Azonban szeretnék egy félreértést eloszlatni: a városnak megmarad az adóssága, csak kisebb mértékű lesz. Az a súly, amit a hátunkon cipeltünk eddig, csökkenni fog, de még mindig tetemes adósság marad a vállunkon. Ezzel a városnak több pénze nem lesz, s azért sem lehet ezt így érteni, mert az önkormányzat jobb híján - mivel nem tudtunk mást tenni - átütemezte adósságait (a tőketörlesztéseket) a 2014 utáni időszakra. Ez az átvállalás tehát a kamatokat érinti. Ebből érdemben sokkal jelentősebb összeg, amit szabad pénzként fel tudunk használni, nem lesz, illetve ami adódik, azt továbbra is adósságszolgálatra kívánjuk fordítani. Ilyen értelemben olyan források megnyílásáról, amelyek beruházásokat, fejlesztéseket generálnának, most még nem lehet beszélni. Ezzel a lehetőséggel majd csak az új, 2014-től kezdődő, ötéves ciklusban lehet számolni. Ha nem lett volna adósság-átvétel, akkor az is megtörténhetett volna, hogy 2015-2016-ban 8-10 milliárd forint adósságot kellett volna kifizetni. Pécs ebbe belerokkant volna, a város nem tudta volna elviselni ezt a rettentő terhet. Most az a lehetőség nyílt meg előttünk, hogy a következő ciklusban ezek a nehézségek sokkal könnyebben lesznek elviselhetők a költségvetés oldaláról.

- Az elmúlt időszakban jó néhány esetben az állam sietett a város segítségére, elég csak a Kodály Központnak megítélt támogatásra gondolni. Mely területeken lesz még szükség kormányzati segítségre? M6-os út a határig, elkerülő út Szentlőrinc felé - ezek mikorra valósulhatnak meg?
- A kormányzat nagyon komolyan segíti és támogatja a várost. Hadd támasszam alá számokkal: csak az elmúlt két évben a város hárommilliárd forint szabadon felhasználható összeget kapott a kormánytól - ez korábban szintén nem volt jellemző. Szintén kétszer kapott támogatást a Kodály Központ, minden évben félmilliárd forintot. A kormány tehát kiáll Pécs mellett, ami nagyon jó érzés. A továbbiakat illetően eldöntött tény, hogy az M60-as autópálya 1,7 kilométeres meghosszabbítása meg fog történni. Eddig a különböző előkészítő munkák sajnos nagyon lassan haladtak. A miniszterelnök urat tájékoztattam erről a lassú előrehaladásról, aki a folyamat felgyorsítására utasította az apparátust. Maga a beruházás 2014-ben el fog kezdődni, azaz másfél-két év múlva már lehet rajta közlekedni. Az M60-as forgalma így nem Kertvároson keresztül fog átzúdulni, hanem azt megkerülve fog kiérni a 6-os útra Szentlőrinc felé. A 6-os egyébként teljes körűen fel lesz újítva Pécs és Barcs között, kiszélesítik és a burkolat is megerősítésre kerül. És természetesen készülünk - igaz, főként uniós támogatásból megvalósuló - projektünkre, amely érinti a pécsi tömegközlekedést. Az még nem dőlt el, hogyan, egyelőre alternatív álláspontok fogalmazódtak meg: troli-, busz- vagy villamosjáratok tekintetében. Intermodális csomópontot alakítunk ki a keleti felüljáró térségében, amely a vasúti és távolsági buszközlekedés metszéspontja lesz. A kormány ebben az ügyben vállalta a pécsi vasútállomás teljes körű felújítását, hiszen az épületre igencsak ráfér a megújulás.

- Továbbra is néma csend van a Magasház helyén létesítendő kormányzati szolgáltató központ ügyében. Ön mit tud a dolgok állásáról? Van-e B-terv arra vonatkozóan, ha mégsem épül meg a tervezett komplexum? Lebontják-e akkor is a Magasházat?
- A Magasház ügyében valóban sajnos egy elég szerencsétlen és nehézkes mechanizmus áldozatai vagyunk, hiszen én a magam részéről optimista módon tavaly év közepére vártam a kormány hivatalos álláspontjának kialakítását. A kormány segítsége azért kellene, mert a terv az, hogy a teljes igazgatási apparátust, különböző hatósági irodákat, magát a kormányhivatalt, az önkormányzat ügyfélforgalmi szolgáltatásait is az új komplexumba telepítenénk. Az állami jóváhagyás azonban a mai napig nem történt meg. Több tárgyaláson vagyunk túl, remélem, hogy felgyorsul a folyamat. Ad absurdum, ha semmilyen pozitív elmozdulás nem történik - amit egyébként nem szeretnék -, akkor is el kell bontani a házat. Az épület egy időzített bomba, elhanyagolt, folyamatos problémákkal szembesülünk vele kapcsolatban: illegális behatolók több tucatszor törték már fel a lehegesztett ajtókat, fiatalok randalíroznak, fémtolvajok járnak az épületben, még holttestet is találtak benne... nem folytatom. Ez tarthatatlan állapot. Ha nem történik semmi, elbontani akkor is el fogjuk.

- Pécsett kirívóan magas a munkanélküliségi ráta. Hogyan orvosolható a probléma? Milyen gazdaságfejlesztő intézkedések várhatóak (és mikor) a foglalkoztatás bővítésére? Korábban négyezer új munkahely létrehozását ígérte.
- Pécs szempontjából két okból is kulcsproblémáról beszélünk. Az egyik az ön által említett foglalkoztatás. Csökkenteni kell a munkanélküliséget, ami sajnos lassan, de állandó jelleggel emelkedő tendenciát mutat. Másrészt meg kell erősíteni a város gazdaságát is, ami a foglalkoztatásból származó adóbevételek szempontjából is kulcskérdés. A mostani időszak nem kedvez számunkra, hiszen egy krízis közepén vagyunk Magyarországon. Nemrég a GDP is csökkent, de ezzel együtt a program nincs kudarcra ítélve. Az első erőpróba - ami teljesen váratlanul érintett minket - az Elcoteq viszonylag gyors bedőlése volt, ami azért volt drámai, mert maga a pécsi gyáregység jól teljesített, pozitív szaldóval működött, profitot termelt - és mégis be kellett zárni. Szerintem nagy bravúr, hogy sikerült két olyan céget Pécsre hozni erre a kapacitásra építve, amelyek lassan, de szisztematikusan fejlesztik a foglalkoztatást. A Flextronics ugyan nem nyilatkozik róla, de tudjuk azt, hogy elkezdte a termelést Pécsett is, nemcsak Cserkúton; s a Jabil is jól teljesít. Ez a két cég a jövő év végére el fogja érni azt a foglalkoztatási rátát, amit korábban az Elcoteq produkált. Természetesen ez nyilván nem elég. Pécsnek van egy nagy adu a kezében s remélem, hogy beválik majd: idén nyárra elkészül a 110 hektáros új déli ipari park. A közel 1,8 milliárd forintos beruházás kapcsán megépül a teljes infrastruktúra: közművek, utak, kommunikációs hálózat, minden, ami szükséges. Ebből a szempontból Pécs olyan lehetőséget nyújt a beruházók számára, amit semmilyen más magyar város nem tud produkálni: ekkora terület, ilyen felszereltséggel pillanatnyilag nincs Magyarországon - sem Budapesten, sem Győrben, sem a felkapott helyeken.

- Érdeklődők vannak már?
- Bízom benne, hogy a kormány oda fog figyelni erre a projektre és a potenciális beruházókat Pécsre fogja terelni. De mi is rengeteget dolgozunk az ügyön: tárgyalunk különböző cégekkel, hogy ki milyen feltételekkel tud idejönni. Ez a lehetőség előbb-utóbb - remélem, hogy előbb - ki lesz használva, s Pécsett is elindul a kormány által meghirdetett újraiparosítási folyamat.

- A város korábbi céljai között szerepelt a közszolgáltatások saját kézbe vétele. A Vízmű, a BIOKOM, a közlekedési vállalat már tisztán önkormányzati tulajdonban van. Mikor kerül sor a PÉTÁV teljes önkormányzati tulajdonba vételére? Korábban úgy fogalmazott, hogy jól haladnak a tárgyalások ez ügyben. Mit szólt ehhez a PANNONPOWER?
- Az említett három cég esetében valóban megtörtént a többségi önkormányzati tulajdonba vétel, a PÉTÁV-nál még nem. Ebben az esetben egy szándéknyilatkozatot írtunk alá az érintettekkel, időpont meghatározása nélkül. Az volt a cél, hogy vagy inflációkövető módon vagy az alatt tartsuk kordában a fogyasztói díjakat. Most támadt egy pozitív konkurencia a magyar állam személyében, amely a rezsicsökkentési programmal komolyan belecsapott ebbe a témába. Ha a kormány a maga sokkal nagyobb lehetőségeit kihasználva el tud mozdulni ebbe az irányba - s úgy tűnik, hogy képes rá, bármilyen sokan nem hitték el -, akkor nekünk nem kell törekednünk mindenáron erre, hiszen ha a rezsicsökkentés nélkülünk is megtörténik, akkor nincs is értelme. Egyelőre kivárjuk, hogy mi lesz a vége ennek a folyamatnak, s folytatódik-e a rezsicsökkentés - most úgy tűnik, hogy igen. Csak később lehet majd újrakezdeni ennek az ügynek a tárgyalását. Mi természetesen még nem mondtunk le erről. A Pannonpower pedig nyilván nem örül ezeknek a lépéseknek.

- Januártól az önkormányzathoz került a múzeumi intézményrendszer fenntartása. Mire számíthatnak a kulturális szférában dolgozók - különös tekintettel arra, hogy egyre kevesebb pénz jut a nem kötelezően ellátandó feladatok végrehajtására?
- Valóban, a múzeumi és könyvtári rendszer átkerült hozzánk. Az egyeztetések kezdetén konzultációt tartottunk a kulturális tárcával, amelynek eredményeként tisztességes kondíciókkal indultunk el ezen az úton, mint fenntartók. Ez azt jelenti, hogy egyik területen sem kell olyan elvonásokat végrehajtani, mint amik esetleg korábban felvetődtek. Magyarán, a múzeumok és a könyvtár is megkapták azt, amit megfogalmaztak és amit a sikeres működésükhöz elvártak. Így egy takarékos, ésszerű működés keretén belül nem kell különösebb elvonásra, vagy szolgáltatás-csökkentésre számítani - mint ahogyan azt sokan vizionálták. Mindez persze az idei évre vonatkozik. Hogy hosszú távon mi fog történni, azt nem tudom, de a múzeumi intézményrendszer Pécsett nem fog károkat szenvedni.

- A rendszer fenntartása mekkora tétel?
- A tavalyi év különleges volt, mert akkor még más fenntartó volt jogosult az állami támogatásra, így eléggé megnyirbált költségvetéssel vágtak neki az esztendőnek. Most visszaálltunk a korábbi támogatási szintre. A múzeumok esetében nagyjából 450 millió forinttal számolhatunk, ennek fele a bevételekből tevődik össze, a másik fele működési támogatás.

- Az oktatási ágazatban is jelentős változások zajlanak. Kell-e félniük a pedagógusoknak munkahelyük elvesztését illetően? Nagy a bizonytalanság körükben.
- Ez egy olyan szituáció, ami nem létezett korábban. Az átalakulás mindig bizonytalanságot hordoz magában, még akkor is, ha minden rendben zajlik. Ilyenfajta megközelítés most sem kizárt, nekem is sok tanár ismerősöm tekint kicsit bizonytalanul a jövőbe. Szeretném azonban egyértelműen leszögezni, hogy az átalakítás önmagában nem hordoz kockázatot. Mert mi is történt? Korábban, az átadás előtti időszakban hárompólusú volt a rendszer, amelyben az állam, a fenntartó önkormányzat és a pedagógus társadalom volt érintett. Az önkormányzat normatívát kapott az államtól, ami általában a fele sem volt a tényleges költségeknek. Az önkormányzatnak így ki kellett egészítenie azt, különben az oktatás összeomlott volna. Ez a folyamat rengeteg egyeztetéssel járt, levezénylése nem volt egyszerű. Azonban most sokkal kezelhetőbb: az önkormányzat kikerült ebből a folyamatból, az állam direkt, közvetlenül az érintetteknek folyósítja a béreket, a szakmai támogatást és mindent, ami ezzel jár. Az önkormányzatnak „csak" az infrastruktúrát kell üzemeltetnie. Ez egy tisztább helyzet, de nyilván így is lesznek konfliktusok, összességében azonban olyan nagy rizikót, amit többen vizionálnak, én nem látok. Az, hogy vélhetően még ebben az évben életbe lép az új pedagóguséletpálya-modell, azt mutatja, hogy a tanárok hosszabb távon számolhatnak és nem mellesleg a magyar oktatás is jobban jár ezzel a lépéssel.

- Az egyetemi hallgatók egy csoportja tárgyalást kezdeményezett önnel. Hogyan állnak a megbeszélések? A város és ön miben tud segíteni a diákoknak?
- Valóban tárgyaltam a hallgatókkal, s abban maradtunk, hogy ha bármilyen új helyzet áll elő ebben az egészen fura ügyben, vagy ha úgy gondolják, hogy én tudok segíteni nekik, akkor jelezzék nekem. Tisztában voltak azzal, hogy nem vagyok parlamenti képviselő, a hatásköröm csak a városra terjed ki. A lényeg, hogy nyitott vagyok bármilyen megkeresésre, s ha úgy gondolják, hogy nekem szerepet kell vállalnom, akkor tudassák velem. Időközben azonban a legitim hallgatói érdekképviselettel megtörtént a megállapodás. Akik ebben nem vettek részt vagy nem tartják helyénvalónak, folytatják a mozgolódást, joguk van hozzá. De az a problémacsomag, amit a hallgatók annak idején felvázoltak, túlnyomórészt megoldódott.

- Mik a tervei a jövőre nézve? Kíván-e indulni a következő ciklusban is polgármesterként, vagy egyéb tervei vannak?
- Igen, folytatni szeretném a munkát polgármesterként a következő ciklusban is.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva