EKF-negyed: totális sötétség

2008. június 16. hétfő 22:03

Némi ismerettel rendelkeznek ugyan, de a kulcsprojekteket nevesíteni sem tudják, ha mégis, akkor pedig gyakran a magánberuházásokat is ezek közé sorolják a Zsolnay-gyár és a Balokány környékén élő emberek - derül ki egy friss egyetemi kutatómunkából, amely a menedzsment központ eddigi tájékoztató tevékenységét is jól jellemzi.

Mint azt dr. Trócsányi András a természettudományi kar Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének vezetője a Pécsi Újság.hu-nak elmondta, az intézmény hallgatói és oktatói négy szempont alapján vizsgálták a városrészt, hogy megfigyelhessék az urbanisztikailag (EKF-es és egyéb beruházások keltette fejlődés tekintetében) nagy változások előtt álló kerületet.

Grátisz segítség a központnak

Mint azt a tanszékvezető lapunk kérdésére elmondta, a vizsgálati eredményeket ellenszolgáltatás nélkül eljuttatják a 2010-es programok és beruházások irányítását végző menedzsment központhoz is, hogy ezzel is javíthassák a szervezet működését. A tapasztalatokat őszre egy tanulmány formájában közre is adják majd - ígérte.

Az ingatlanokat, a kereskedelmi egységeket érintő-, és a műszaki tapasztalatszerzés nem is hozott nagy meglepetéseket - a lakók vizsgálata annál inkább.

Trócsányi András szavaiból, és a kutatás rövid összefoglalójából is kiderül ugyanis: szinte nem is tudnak a környéken élők arról, hogy milyen fejlesztések készülődnek otthonaiktól néhány méterre. Annak tudatában, hogy az EKF-ről azért a megkérdezettek nagy részének derengett valami, különösen furcsa, hogy a válaszadók alig harmada tudta megnevezni a kulcsprojektek legnagyobbikát, a Zsolnay Kulturális Negyedet. Nyolcvan százalékuknak a koncertterem teljesen ismeretlen volt, a Regionális Könyvtár és Tudásközpont projektje pedig mindössze három (!) százalékuknak mondott valamit.

Bár már hosszú hónapok óta köztudott, hogy a Balokányban és annak környékén magánberuházások is készülődnek, a terület megújulásáról szintén csak minden huszadik-harmincadik ember hallott.

Még ha nem is tudják egészen pontosan mi is az az kulturális főváros program, fejlődést, turistákat, és a városrész komplex fellendülését várnak tőle. Csak a válaszadók hetede nyilatkozott úgy, hogy kudarc esetén még lejjebb szakadnának.

„Az EKF sikere valamint a helyi részvétel érdekében az itt élők sokkal szélesebb körű, megfelelő csatornákon történő tájékoztatása elkerülhetetlen" - mondja a tanszékvezető, aki szerint nem biztos, hogy egy sajtókommüniké, néhány újságcikk vagy egy új internetes oldal a legmegfelelőbb eszköz a szemek felnyitására. Mint mondja, maguk sem gondolták volna ugyanis, hogy ennyire tájékozatlanok az itt élők. Ezt azzal lehet csak indokolni, hogy az emberek saját megélhetésükkel vannak elfoglalva, nem pedig a város ügyeivel.

Trócsányi szavaiból az világos, hogy a menedzsment központnak is bőven lenne még mit pótolnia: szerinte fokozni kellene a személyes jelenlétet, lakossági fórumokat, közmeghallgatásokat kellene tartani a környéken - minél előbb, minél többet, hogy felnyíljanak a szemek.

Szász Andrea, a központ kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére azt mondta, az első fórumot nemrégiben tartották egy mintegy százfős hallgatóság előtt, s igyekeznek a civil szervezetekkel - például a Tett-hely hálózattal - is együttműködni. Emellett nemrégiben éppen a beruházások kapcsán a város ingyenes hetilapjában is közöltek egy tájékoztató mellékletet.

Elismerte ugyanakkor, hogy van még mit fejlődni. Szerinte akkor erősödhet meg igazán a lakosság informálása, ha megkötik a beruházásokra vonatkozó támogatási szerződéseket - jelenleg ugyanis még csak egy minimális keret áll e célra rendelkezésükre.

Fotónk a Balokányligettől néhány lépésre készült.