Berkó Ferencről szóló kiállítás nyílt a pécsi Múzeum Galériában

Berkó Ferenc fotóművész Magyarországon kevésbé ismert életművét mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílt a pécsi Múzeum Galériában.

A tárlat 80 képből álló anyagát tavaly novemberben a Párizsi Magyar Intézet közönsége láthatta először, a művésznek az Egyesült Államokban 2000-ben bekövetkezett halála utáni első átfogó, retrospektív kiállításaként - közölte a Janus Pannonius Múzeum.

A kurátorok a fotók tematikus csoportosításával Berkó Ferenc esztétikai világát kívánják újra életre kelteni, egy olyan művészét, aki mindig is a szépet kereste, azt az ideát, amely a valóság szinonimája volt szemei számára.

A világhírű magyar emigráns fotósgenerációhoz, Brassaihoz, Robert Capához, Lucien Hervéhez, André Kertészhez, Moholy-Nagy Lászlóhoz, Martin Munkácsihoz tartozó alkotót színes képein kívül elsősorban fekete-fehér aktképei, híres emberekről készült portréi és alkalmazott ipari és reklámfelvételei tették világszerte ismertté.

Berkó Ferenc (képünkön) 1916-ban született Nagyváradon, zsidó családban. Németországban nevelkedett, ahol művészi fejlődésére nagy hatással volt a Bauhaus-mozgalom geometrikus szemlélete. A harmincas években Londonban, majd Párizsban élt, itt alakította ki a formákra koncentráló, kortalan művészi vízióját, de ekkoriban sokat fotózott Magyarországon is.

Felvételei angol, amerikai és francia újságokban a Liliput, a Coronet, a Photography, The Naturalist és a Paris Magazin nevű kiadványokban jelentek meg. Indiában élt 1938 és 1947 között, a brit haderő hivatalos fotósaként és filmeseként dolgozott. Moholy-Nagy László meghívására költözött Chicagóba, ahol az Institut of Design tanára lett, majd Coloradóban, Aspenben telepedett le, ott élt haláláig.

Művészete az amerikai évek alatt André Kertész munkásságához hasonlóan, szubjektívebb és absztrakt irányt vett, modern városképeiken a hétköznapi részletek esztétikai tartalmat nyernek, s mindketten a színes fotózás úttörőivé váltak.
A Berkó Ferenc művészetét bemutató kiállítást Pécs után tavasszal Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd Szegeden, a REÖK palotában tekintheti meg a közönség.

MTI - Fotó: Habik Csaba