Balczó Kozármislenyben: a cél a nemzetállamok felszámolása

2012. június 02. szombat 18:49

Frissítve: 2012. június 02. szombat 21:42

Balczó Zoltán szerint a gazdasági, pénzügyi válság látszólagos, a valódi cél a nemzetállamok felszámolása, és ebben a helyzetben egyénenként nem, csak nemzetként lehet helytállni.

Az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke szombaton Kozármislenyben, a párt helyi szervezete által rendezett trianoni megemlékezésen hangsúlyozta: fontos, hogy minden magyar érezze, egy nemzethez tartozik, és világossá kell tenni azt is, mit jelent a nemzeti szuverenitás, mit jelent a magyar termőföld megőrzése.

"Ezt a csonka országot meg kell erősíteni lélekben, szolidaritásban, gazdaságilag és a személyes kapcsolattartás terén is" - mondta a politikus.

Balczó Zoltán a település trianoni emlékművénél nemzetiszínű, jobbikos és árpádsávos zászlókkal megjelenő mintegy félszáz ember előtt hangoztatta, le kell számolni azzal az illúzióval, hogy "az Európai Unión belül minden megoldódik", az unió közös értékei lehetővé teszik a határon túli magyarság kollektív jogainak gyakorlását. Hozzátette: "Magyarország igazságáért harcolnunk kell a magunk eszközeivel".

A politikus beszéde közben az egyik emlékező felkiáltott: "vesszen Trianon!"

A Jobbik alelnöke úgy vélte, az 1920. június 4-én aláírt "trianoni békediktátum" a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, 2004. december 5. pedig a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb kudarca volt a határon túli magyarok magyar államporsághoz jutásának elutasítása miatt.

"A magyar társadalom többsége elutasította az állampolgárság megadását a külhoni magyarságnak. Ez elképzelhetetlen a környező országokban, mert ott egy román, szerb, szlovák kommunista mindig előbb volt román, szerb, szlovák, s csak azután kommunista. A mi vezetőink mindig elsőként kommunisták, internacionalisták voltak, magyarok sohasem" - jelentette ki.

A Jobbik alelnöke emlékeztetett rá, hogy pártjának tagjai ezért is tartották fontosnak felvállalni azt a küldetést, hogy trianoni rendezvényekkel, emlékművek állításával emlékeztessék magyar honfitársaikat, hol van az állam és hol a nemzet határa, illetve érzékeltessék velük, hogy 1920. június 4. az akkori embereknek mekkora fájdalmat jelenthetett.

Balczó Zoltán örömének adott hangot, hogy egy olyan parlament tagja lehet, amely fontos lépéséket tett a méltó megemlékezés érdekében. Szavai szerint ez még akkor is öröm és nagy eredmény, ha sokan úgy érezhetik, a nemzeti összetartozás napja a Jobbik ötletének "elorozása" révén jöhetett létre.

"Bár még sok kérdésben fogná ki a szelet a vitorlánkból a Fidesz! Bár hajlandó lenne arra, hogy igazi gazdasági szabadságharcot folytasson, szembenézzen azzal a borzasztó adósságtömeggel, amely maga alá temet minket! Vagy hajlandó lenne nem konfrontációt keresve, de erőt felmutatva, olyan módon fellépni a szomszéd országok kormányaival szemben, ahogy azt ők teszik velünk kapcsolatban" - jegyezte meg a politikus.

Balczó Zoltán elmondta, hogy a Jobbik képviselői piros-fehér-zöld történelmi Magyarország címert viselnek majd a parlamentben június 4-én. Ezzel azt kívánják hangsúlyozni, hogy ez a nap gyásznap ugyan, de az egész Kárpát-medencei magyarságra gondolva a nemzeti összetartozás napjának kell lennie.

(mti)