Az MDF egykori képviselője, Pap András bejelentette, indul a pécsi polgármesteri posztért

2019. január 14. hétfő 09:17

Az MDF egykori képviselője, Pap András bejelentette, indul a pécsi polgármesteri posztért

- Felajánlom a további szolgálatomat a városnak, és bejelentem, hogy elindulok a versengésben a pécsi polgármesteri tisztségért - jelentette be közösségi oldalán Pap András, aki hétfőn érdeklődésünkre megerősítette szándékát. 

 


Az MDF színeiben 1990-1994 között országgyűlési képviselőként politizáló pécsi angol nyelvtanár egyelőre nem kívánt bővebben nyilatkozni, mindössze annyit mondott, nem valamilyen szervezet vagy párt felkérésére jutott erre az elhatározásra, döntését csak a feleségével egyeztette.

Hozzátette, az MDF-en kívül más pártnak, szervezetnek nem volt és nem is tagja. Ugyanakkor megjegyezte, a politikai realitásokkal tisztában van, tudja, hogy megfelelő háttér nélkül nehezen lehet eredményt elérni, ami azt jelentheti, hogy nem tartja kizártnak az együttműködést politikai szervezetekkel, erről azonban részleteket nem mondott.

Pap András úgy fogalmazott, a továbbiakról a közösségi oldalán fogja tájékoztatni a nyilvánosságot.

Pap András egyébként legutóbb 2016-ban hallatott magáról, amikor is nyilvánosan foglalt állást a török történetíró, Ibrahim Pecsevi Kórház téren felavatott szobra kapcsán.

Akkor jelentette be azt is, hogy bizonytalan időre felfüggesztette mindenféle nyilvánosság előtti, katonai hagyományőrzéssel összefüggő tevékenységét.

- Egyszerűen elfogadhatatlannak tartom, hogy életnagyságúnál termetesebb szobrot kapott Pecsevi, mégpedig egy török szervezet anyagi segítségével, s nyilván az önkormányzat jóváhagyásával. Nem egy olyan személyről van szó, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség, a tudomány történetében - fogalmazott akkor Pap András. - Nem zavarna, ha kapott volna például egy emléktáblát valahol, de egy ekkora szobor túlzás. Nem kívánok olyan várost képviselni a hagyományőrző egyesület tagjaként, ahol ez megtörténhetett.

A politikus a Szigetváron szerdán tartott ünnepség - ahol felavatták a Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoportot, s a Török-Magyar Barátság Parkban beszédet mondott Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes és Áder János köztársasági elnök - kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg.

Így győzött 1990-ben

1990-ben az akkori baranyai 2. választókerületben (Pécs-Nyugat) Pap András nyert a második fordulóban. Az első kanyarban 45,93 százalékig jutott, a szabaddemokrata Gettó József 38,72-ig. Szili Katalin a harmadik helyen végzett 15,33 százalékkal.

- Áder János nagy beszédet mondott, kalapot emelek előtte. Minden mondatának, minden hangsúlyának üzenete, minden ki nem mondott szónak jelentése volt. Sem az ellenségnek, sem a vezérének nevét, hovatartozását szájára nem vette. Egyetlen szaván akadtam csak meg: az ellenség vezérét is bátornak nevezte, pedig én a bátorságnak vagy a hősiességnek semmilyen ismérvét nem tudom fölfedezni az ő személyében.

Pap András szerint ugyanakkor a török miniszterelnök-helyettes beszéde egyenesen kegyeletsértő volt.

Veysi Kaynak többek között azt mondta, „a török és a magyar azon kevés nép közé tartozik, amelyeknek sikerült a történelemben megélt ellentéteket egységgé alakítaniuk. A történelemből nem ellenségeskedést, hanem békét, testvériséget és barátságot tudtak teremteni, ehhez nagyban hozzájárult az oszmán birodalom is". A politikus szavai szerint „azokat a területeket, ahol az oszmán birodalom terjeszkedett, nem elfoglalta, nem legyőzte, hanem oda érkezett, a hódítása alá eső területeken nem tiltotta be az ott élők vallását, nyelvét és az oszmánok sohasem követtek el népirtást".

- Ez történelemhamisítás, közbotrány - szögezte le Pap András. Az pedig diplomáciai baklövés, hogy magyar részről mindezt válasz nélkül hagyták.

- Lassan úgy beszélnek a török-magyar nép barátságáról, mint a lengyelről és a magyarról. Holott köszönőviszonyban sincs a kettő, előbbi nem is létezik. Lehet, hogy egyének és szervezetek, csoportok között létezik ilyen barátság, általánosságban azonban szó sincs ilyenről. Egyébként nemcsak a török miniszterelnök-helyettes, hanem, amint arról személyesen meggyőződtem, a „mezei" török átlagpolgárok is azt gondolják, hogy a két nép között erős a barátság, s az oszmánok tulajdonképpen jót tettek Magyarországgal. Nem ugyanazt a filmet nézzük.

Pap András megjegyezte azt is, a már meglévő Szulejmán-emlékmű, s a most felavatott szoborcsoport sem méltó a várvédők emlékéhez, az egyre-másra feltűnő török jelképek szerinte kegyeletsértők, s közvetve hozzájárulnak az iszlám terjedéséhez.

 

Máté Balázs