Antal-Lusztig gyűjtemény: tiltakozás

2008. március 24. hétfő 19:58

Antal-Lusztig gyűjtemény: tiltakozás
A baranyai megyeszékhely vezetése a közelmúltban anyagi okok miatt úgy döntött, hogy visszaküldi tulajdonosának az Antal-Lusztig gyűjteményt. A lépést azzal indokolták, hogy évi hatvanmillióba kerül Pécsnek a gyűjteménynek helyet adó Városi Képtár fenntartása és az épület felújítása miatt fizetendő lízing-díj. (Mint korábban megírtuk, információink szerint az épület értékesítése is szóba került.) A művészettörténész szakma nyílt levélben tiltakozik a döntés ellen.

2006 őszén, éppen a választások előtt adták át a megújult Városi Képtárat. A beruházást lízingkonstrukció keretében finanszírozták, emiatt 15 évig évente harmincmilliót kell törlesztenie a városnak. További terhet jelent a képtár rezsije, mely újabb évi harmincmilliót emészt fel.

A magyar képzőművészet 1850-es évektől kezdődő évszázadának tükrét adó Antal-Lusztig gyűjtemény a városvezetés érvei szerint kevés látogatót vonzott. 

Művészeti szakemberek az elmúlt napokban az Élet és Irodalomban megjelentett nyílt levélben tiltakoztak a döntés ellen.

Jegybevétel plusz pénzbeni támogatás

A tiltakozás kezdeményezője is úgy véli, hogy a lízingszerződéssel a pécsiek annak idején nem a legjobb megoldást választották, ám azzal sehol sem lehet számolni, mondta, hogy csak a jegybevételekből fenntartható lehet egy kulturális intézmény. Azaz, tehetjük hozzá, annak idején mindenkinek tudnia kellett volna, mennyibe kerül is egy ilyen kiállítás.

A petíció kezdeményezője, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgató-helyettese, Pataki Gábor munkatársunknak úgy fogalmazott: a városvezetésnek újra kellene gondolnia a döntést, hiszen a Pécsett kiállított anyag értéke alig felbecsülhető, az egyik legjelentősebb magyar magántulajdonban lévő gyűjteményről van szó.

Mint mondta, a pécsi művészettörténészeknek sikerült olyan tárlatot összeállítaniuk, amely kiegészíti a szintén a városban található Modern Magyar Képtár alkotásait.

Úgy vélekedett, az ügy nem vet jó fényt Pécs kulturális politikájára, a 2010-es kulturális főváros címet tekintve pedig különösen visszatetsző a gyűjtemény "hazaküldése".

„Nem vádaskodni akarunk, csupán azt javasoljuk, hogy a pécsi vezetés keressen valamilyen alternatív megoldást, hiszen jelentős művészeti értékről van szó" - tette hozzá.

A levelet húsz neves szakember - köztük művészettörténész, főszerkesztő, múzeumigazgató - írta alá: többek között Keserü Katalin, az ELTE művészettörténeti intézetének docense, Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa és a tudományos akadémia alelnöke, Marosi Ernő is.

B. M. - Fotó: városikeptarpecs.hu