A PTE visszautasítja a vádakat

"Nincs veszélyben a Szívklinika

A Pécsi Tudományegyetem vezetését az utóbbi hetekben folyamatos támadások és vádaskodások érték dr. Papp Lajos professzor, a Szívgyógyászati Klinika igazgatója részéről. Eddig a Szívklinika ügyét megpróbáltuk belső, egyetemi ügyként kezelni, arról folyamatosan tájékoztatva az egyetemi közvéleményt. A Dunántúli Naplóban a mai napon megjelent, abszolút egyoldalú interjú azonban félrevezeti a közvéleményt, ezért első és utolsó alkalommal sajtótájékoztatón ismertetjük álláspontunkat.

1. Dr. Papp Lajost senki nem vádolta. A privatizációs szándék sem vádaskodás. Úgy véljük, a tények magukért beszélnek, a hat szóban forgó kft-t nem véletlenül alapították meg, éppen dr. Papp Lajos és legközelebbi munkatársai szerepvállalásával. Ha valóban az ügyeleti ellátásra szervezték volna őket, akkor miért nem jelezték ezt a PTE Klinikai Központ vezetői felé? Ilyen megkeresés ugyanis a mai napig nem történt.

2. Elismerjük, hogy szakmailag magas szintű gárda dolgozik a Szívklinikán, de ez nem egyedülálló a Pécsi Tudományegyetem klinikai rendszerében. Szintúgy érvényes az is, hogy minden klinikán egyformán kezelünk minden beteget. A betegek bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő eséllyel jutnak a gyógyulás lehetőségéhez.

3. A Pécsi Tudományegyetem Média Kódexe szabályozza a nyilatkozattételi rendet. Ennek értelmében minden egyetemi polgár a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített hatáskörében, a saját szervezetéről természetesen szabadon nyilatkozhat. Megfogalmaz a szabályzat olyan eseteket is, ahol a felettes engedélye szükséges - de az egyetem vezetése még egyetlen olyan kérvényt sem utasított el, amelyben dr. Papp Lajos sajtónyilatkozathoz kért volna hozzájárulást.

4. Dr. Papp Lajos azt nyilatkozza: „Kétszáz kollégám nézte egymást, miközben haltak meg az emberek, és néhány félhalottat tudtunk csak felvenni..." Ezt sem a betegforgalmi adatok, sem a halálozási statisztikák nem támasztják alá. Ha ez mégis igaz lenne, akkor viszont nem teljesítették volna ellátási kötelezettségüket, hiszen akut eseteket pénzügyi megfontolások nélkül el kell látni. Csak a tervezhető, halasztható, a beteg állapotát nem veszélyeztető beavatkozásokat állította le átmenetileg, két hétre a klinikai főigazgató. Meg kell jegyeznünk, hogy a határidő lejártával, július elseje óta ismét zavartalanul zajlik a nem sürgősségi betegellátás is a Szívklinikán."

FRISSÍTVE:
(17:10)

Gábriel Róbert rektor a sajtótájékoztatón azt mondta, a pénzügyi nehézségeket a volumenkorlát bevezetése, illetve az ágyszámcsökkenéssel járó finanszírozási bevételkiesés okozza. Ugyanakkor hangsúlyozta, a PTE egyetlen intézménye sem engedheti meg, hogy a Szívcentrumhoz hasonló mértékben túllépje a számára adott pénzügyi kereteket, a plusz kiadások ugyanis más intézmények rovására történnek.

A rektor, utalva Papp Lajos azon nyilatkozatára, miszerint a szívklinika gépparkja elöregedett és közel két és félmilliárdba kerülő eszközcserére szorul, azt mondta: a professzor sem gondolhatta komolyan, hogy egy-két év alatt ez megtörténhet. Hozzátette, az egyetem több milliárdos pályázato(ka)t nyújt, nyújtott be, melyekben a műszerpótlásokra is lesz lehetőség.

Megjegyezte, mivel eddig még nem kapott hivatalos értesítést róla, várja Papp Lajos nyugdíjba vonulásáról szóló okmányokat.

A PTE klinikai központjának főigazgatója, dr. Kollár Lajos elmondása szerint amikor az egyetem berkein belül kiderült, hogy a szívklinika túllépte keretét, először a centrum vezetőit keresték meg azzal, hogy adjanak megoldási javaslatot a kiadáscsökkentésre, de ez nem történt meg. Egyben cáfolta azt is, hogy - a nem sürgősségi - műtétek halasztása miatt több haláleset lett volna, hiszen e tekintetben semmilyen eltérés nem mutatkozott a korábbi hónapok átlagához képest. A műtétek száma is mindössze öt százalékkal volt kevesebb, mint azt megelőzően - mondta.

A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az intézetvezető professzor - a rektorátus szerint - állítólagosan a klinika privatizációját készítette elő.

Gábriel Róbert ezzel kapcsolatban azt mondta, novemberben a professzor azzal kereste meg, hogy külföldi, úgymond „fizetős" betegek ellátására van-e lehetőség a szívcentrumban. A rektor szerint akkor ő valóban felkérte Papp Lajost arra, hogy ennek a modelljét dolgozza ki, de a professzor ehelyett egy megvalósíthatósági tanulmányt tett le asztalára, amely gyakorlatilag a gyógyászati központ funkcionális magánosításáról szólt. Bár, jegyezte meg, korábban a PTE is gondolkodott abban, hogy egyfajta gazdasági társaságot hozzon létre, de kiderült, ennek törvényi korlátai vannak. A centrum magánosítása pedig azzal a veszéllyel járt volna, hogy az universitas elveszti akkreditációját.

Lapunk kereste Papp Lajost is, de ő nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

Indoklásként annyit mondott, hogy egyrészt nem kapott meghívást a róla szóló tájékoztatóra, másrészt betartja a PTE belső szabályzatát, így addig nem nyilatkozik, amíg az intézmény dolgozója.

Képünkön (balról jobbra): Németh Péter, a PTE ÁOK dékánja, Kollár Lajos, a Klinikai Központ főigazgatója, Gábriel Róbert rektor és Tóth Kálmán, az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnök-helyettese.