A Pannonpower szalmatüzelésű kazánjától óvná a helyi agráriumot és tájat a PTE kutatója - SZAVAZÁS

2013. január 06. vasárnap 18:23

A Pannonpower szalmatüzelésű kazánjától óvná a helyi agráriumot és tájat a PTE kutatója - SZAVAZÁS

„Nem az a baj, hogy a Pannonpower használni akarja új szalmatüzelésű kazánját, hanem az, hogy annak kapacitása ilyen nagy méretű, és a helyi gazdálkodókat a monokultúra felé szorítja" - hangzik Hetesi Zsolt, a PTE tudományos főmunkatársa által végzett számítások konklúziója, amelyet a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) megbízásából készített nemrég.

Hetesi Zsolt szerint a környezetvédők nem azért támadják a másodlagos mezőgazdasági termékek égetésével működő blokkot, mert az alapvetően az ördögtől való. Hanem legfőképpen azért, mert - akárcsak a fatüzelésű kazán esetében -, az ellátásához szükséges „üzemanyag" nem fenntartható gazdálkodásból származik, és annak kialakulását gátolja is.

A szalmatüzelésű blokk működéséhez - hivatkozott a Pannonpower adataira Hetesi - évi 240 ezer tonna fűtőanyag szükséges. A szakember szerint ez a következő problémákat veti fel:

Idézet a Pannonpower honlapjáról

Az új kazán a meglévő, faaprítékot felhasználó biomassza-tüzelésű kazánt egészíti majd ki. A két blokk együttes teljesítménye elegendő ahhoz, hogy Pécs 31 ezer lakásának és 450 közintézményének fűtéséhez szükséges hőmennyiséget - gyakorlatilag teljes egészében megújuló energia felhasználásával - előállítsa.
Ezzel Pécs lesz az első hazai nagyváros, amelynek távfűtése teljesen megújuló energiaforrásból származik, így helyben megtermelt energiahordozói révén függetlenedni tud az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. A légkört többlet széndioxid-kibocsátással nem terhelő új erőmű ráadásul a tüzelőanyag összegyűjtése, tárolása és szállítása révén mintegy 150 embernek ad munkát a régióban, miközben összességében mintegy 3,5 milliárd forinttal növeli tüzelőanyag-beszállítóinak éves bevételét.

- Egy Pécs-központú, értelmes távolságot feltételező beszállítási körben egy év alatt termő biomasszának ez a 240 ezer tonna durván a harmada, jobb évben negyede. Ennyi anyag menne be évente az erőműbe - mondta el a fenntarthatósággal foglalkozó szakember. - Ha ez így történik, olyan helyzetben kényszeríti a környék gazdálkodóit, amely több szempontból is káros. Először is erősíti azt a monokultúrás gazdálkodást, amely a fenntarthatóság szempontjából nézve így is igen sok kárt okoz a tájnak. Azt sugallja a gazdáknak, hogy mindig lesz biztos felvevőpiaca a kukoricaszárnak és a szalma-mellékterméknek, ezért ilyen növényeket kell termelni, s nem elmozdulni a fenntartható termelés irányába - fejtette ki a PTE tudományos főmunkatársa.

A másik probléma, hogy a fenntartható gazdálkodás egyik alapeleme, az anyag körforgása sérül ebben az esetben - tette hozzá - mivel, ha a növény szára nem kerül vissza a földbe, az kálium és foszfor elvonással jár, ami megnövelheti az ilyen összetételű műtrágyák használatát.

A paraszti gazdálkodás egyik jól ismert eljárása volt - idézte fel Hetesi - hogy a hamut kihordták a trágyadombra, s azzal összeérve visszajuttatták a termőföldbe. A hőerőműben eltüzelt szalma maradványa viszont szerinte nem fog. Ellenben akárhova is kerül ki nagy tételben, ott komoly pusztítást végezhet, ugyanis vízzel érintkezve ez a hamu erősen lúgossá válik.

Hetesi Zsolt a Pécsi Újságnak azt mondta, az eljárás azért is pazarló, mert a biomassza-blokkok nem áramot és távhőt, hanem csak villamos energiát termelnek, amelynek a hatásfoka 30 százalék körül mozog. Kapcsolt termelés esetén a hatásfok elérheti a 60%-ot is.

(A kutató megállapításaival kapcsolatban szerettük volna szembeállítani a Pannonpower vezetőinek véleményét is, ám az cikkünk publikálásáig nem érkezett meg szerkesztőségünkhöz - a szerk.)

Képünkön az első szalmaláng látható.

Balikó Gergő - Fotó: Pannonpower