A modellektől a chilei hadseregig

2009. október 24. szombat 17:55

A modellektől a chilei hadseregig
Egy ma már nem létező baranyai településen látta meg a napvilágot, tudományos pályája mégsem Pécsett indult. A PTE BTK dékánja, Fischer Ferenc bejárta a világot, életét pedig a spanyol-portugál ajkú világ történelme iránti érdeklődés határozza meg: a modellektől a chilei hegyekig jutott.

- Miért éppen a dél-amerikai, illetve a spanyol és a portugál történelem?
- Ez annak köszönhető, hogy 1973-ban a szegedi tudományegyetemen lehetőségem volt felvenni az akkor még igencsak újnak számító Latin-Amerika történelme specializációt. Abban az évben volt a chilei katonai puccs, amely során Salvador Allende kormányát megdöntötték, s a szakdolgozatom témája is ezzel volt kapcsolatos. A puccs előtörténetéhez tartozik, hogy a chilei katonaságra nagyon nagy befolyással bírtak a németek. Magyar nyelvű irodalom nem volt erről, arra viszont volt lehetőség, hogy - német könyvtárakból - hozzájussak a szükséges dokumentumokhoz. Egyik ilyen tárgyú dolgozatomért 1979-ben OTDK-fődíjat kaptam, amit - mit tesz az élet - Pécsett vehettem át. Amúgy engem mindig is a 20. század egyetemes történelme érdekelt. A későbbiekben így vált a hidegháború a másik szakterületemmé.

- Idén rangos elismerést vehetett át a külügyi tárcától.
-
Szegeden a nyolcvanas évek elején létrejött a Latin-Amerika Kutatócsoport. 1985-ben egy keletnémet ösztöndíjjal kutathattam a postdami levéltárban, de tudni kell, hogy akkor nem csupán Németország, hanem a levéltári anyag is megosztott volt. A munkám során viszont mindkét német állam archív anyagára szükségem volt, így természetesen a nyugatiaknál - Freiburgban, Bonnban és Koblenzben - is jártam. Az ilyen "átjárást" viszont a németeknek - kölcsönösen - nem engedték meg, így a II. világháború előtti chilei történelem német katonai kapcsolatával nem is foglalkozhattak olyan behatóan, mint én. A '89-es változások után tovább folytathattam a szisztematikus munkát, amelynek végül egyik elismerése lett a 2009-ben a Külügyminisztériumtól kapott Lánchíd-díj, amelyet hazánk és az ibero-amerikai országok közötti tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok elősegítése érdekében az elmúlt tíz évben kifejtett szakmai tevékenységemért adtak.

- Hogyan fogadták Chilében?
-
1999-ben jártam ott először, majd 2000-ben és 2002-ben is. Tíz éve még rám csodálkoztak: egy magyar miért foglalkozik egy ilyen kérdéssel - de azért nagy szakmai érdeklődéssel fogadtak. Az akkor már kész spanyol nyelvű kötetemben voltak számukra is abszolút új, és valóban lényeges történeti információk, éppen a már említett német levéltári munka miatt. Bár eredetileg kutatni mentem, 1999-ben erre kevés módom nyílt, hiszen rengeteg helyre hívtak előadást tartani, így bejártam az egész országot. Megjegyzem, kevesen tudják, hogy Chile az Európai Unió társult állama. Természetesen más dél-amerikai országban is megfordultam. Az idén már tizedik alkalommal megrendezett PTE Ibero-Amerikai Hetet megalapozó - spanyol és latin-amerikai universitasok közötti - kapcsolatokra is így kerítettünk sort. Az Ibero-Amerikai Hét rangját jelzi, hogy az esemény fővédnöke a mindenkori külügyminiszter, az EKF-felvezető év programjának is része, a város kulturális életének pedig olyan szelete, amilyen más városban nincsen. Nem véletlen az sem, hogy a spanyol trónörökös 2004-ben Budapesten kívül csak Pécsre látogatott el.

- Szegedről került Pécsre, de valójában baranyai származású.
- Ivánszőlősön láttam meg a napvilágot, de ez a név aligha mond valamit a baranyaiaknak; ma már nem létezik. Újpetre és Kiskassa közelében volt. Itt működött a villányi állami gazdaság egyik telepe, néhány házzal. A szüleim dolgoztak ott. Később alatonboglárra költözünk, a gimnáziumot már Fonyódon végeztem. Mivel egyetemre szerettem volna menni, de nem a fővárosba - még Debrecen lett volna a másik esélyes - végül Szegedre jelentkeztem. Jó döntés volt. Aztán a 80-as években a pécsi egyetemen belül is elindult a bölcsész diszciplínák felfejlesztése, oktatókat kerestek, így jöttem vissza Baranyába.

- Történelmi érdeklődésének milyen gyermekkori gyökerei vannak?
- Nagyon szerettem modellezni, hadihajókat készítettem. Aki modellezik, az mindig utána is néz annak, hogy mégis mi az adott - például repülőgéphordozó - jármű történelmi háttere, közege.

- Úgy tudjuk, óráin különlegességekkel is szolgál diákjainak.
- Jelentős és különleges térképgyűjteményem van a világ számos országából, így többek között Kanadából, Dél-Koreából, Argentínából és Chiléből is. Az atlaszok szemléltető eszközként szolgálnak az óráimom, a hallgatóknak ezek segítségével is egy más látószöget, új viszonyítási pontokat tudok adni, bizonyos összefüggéseket megmutatni.

- Kedvenc időtöltése?
- Annak idején nagypályán fociztam Szegeden. Ez hiányzott is amikor átjöttem ide, igaz egy darabig Pécsett is voltak tanár-diák meccsek, de később elmaradtak. Valami viszont most elindult, hiszen ismét vannak ilyen összecsapások.

B. M.