A házasság érvénytelenségének egyes esetei

A Pécsi Püspöki Bíróság munkatársai október 24-én tartották összejövetelüket, amelyen a házasság érvénytelenségének egyes esetei kerültek előtérbe. A kérdésekre Fehér Andrea bírósági jegyző válaszolt.

Milyen érvénytelenségi esetekről volt szó a továbbképzésen?

Az októberi összejövetelen a házassági beleegyezés hiányosságairól beszéltünk az értelem szempontjából: a tudatlanság, tévedés, megtévesztés eseteiről volt szó.

Milyen, a valós életből vett példákat említhetünk ezekre a jogesetekre?

A tudatlanság tekintetében elég ritka a joggyakorlati példa, hiszen a mai felvilágosult társadalmakban igen nehéz azt elképzelni, hogy lennének, akiknek fogalmuk sincs arról, mi a házasság mint tartós közösség, szexuális kapcsolat, mely arra irányul, hogy abból gyermek szülessen. Ilyen eset nem igazán szokott előfordulni.
A tévedést vizsgálva is összetevőkre bontható egy jogeset. Lehet tévedésben valaki a házasság jogi valóságát illetően, de tévedhet a tények tekintetében is. A tévedés vonatkozhat a másik fél személyazonosságára (ez szintén ritka, szélsőséges eset), vagy a másik személy egy konkrét tulajdonságára, de az ilyen esetek sem gyakoriak napjainkban.
Végül szintén ehhez a témához tartozik a megtévesztés esete, amikor valaki elhallgat olyan betegséget vagy állapotot (terméketlenség, alkoholizmus, más személytől eredő terhesség) a másik elől, ami alkalmas arra, hogy a házasfelek életközösségét súlyosan megzavarja. Ezek gyakrabban előforduló jogesetek a gyakorlatban, mint az előzőek.

A sajtóban az elmúlt időszakban többször olvashattunk a Szentatya házassággal kapcsolatos álláspontjáról. Az egyik legjelentősebb hír arra vonatkozott, hogy a jövőben Ferenc pápa „megkönnyíti a katolikus pároknak a házasság érvénytelenítését". Mit jelent ez a gyakorlatban?

2015. december 8. óta van hatályban az új egyházjogi szabályozás a házassági perek vitelének tárgyában. Az új rendelkezés szerint már nem szükséges két egybehangzó ítélet egy egyházi házasság érvénytelenítéséhez, hanem egyetlen fokon is születhet jogerős ítélet. Ez bizonyos szempontból tehermentesítette a fellebbviteli fokok munkáját, időben is rövidítette az eljárás menetét, mindazonáltal felelősségteljesebb, alaposabb munkát követel meg az első fokon eljáró egyházmegyei bíróságoktól. Ezek mellett természetesen a fellebbezési jogok megmaradtak, tehát elméletileg a második fokok - metropolitai bíróságok - mint fellebbviteli fórumok nem szűntek meg, munkájuk továbbra is van, főként a vitás, nehéz házassági perekben.
A másik újdonság, amely valóban teljesen új joggyakorlati módszer, a rövidített eljárások alkalmazásának lehetősége. Ezen eljárásokat csak igen kivételes, és gondosan előkészített ügyekben lehet alkalmazni, amikor pl. betegségek meglétét bizonyító okiratokból és egyéb körülményekből egyértelműen bizonyított az érvénytelenség. A tapasztalat azt mutatja - a Bíróságunkon kezdeményezett ügyek tekintetében -, hogy ilyen egyedi, az érvénytelenséget egyértelműen bizonyító élethelyzetek rendkívül ritkán fordulnak elő.

Hogyan lehet kezdeményezni a házasság érvénytelenítését és mi a pontos ügymenet?

Házassági pert a házasságot kötött két fél bármelyike kezdeményezhet (miután a házasságuk már helyrehozhatatlanul megromlott ld. polgári válás) - akár közösen is -, személyesen, olyan formában, hogy megkeresi(k) vagy a lakóhely - gyakorlati szempontból ez a legmegfelelőbb -, vagy a házasságkötés helye szerint területileg illetékes egyházmegyei bíróságot. Ott mindenképpen találkozni fognak olyan egyházi eljárásjogban jártas munkatárssal, aki segítséget nyújt a továbbiakban.

A Pécsi Püspöki Bíróságon ennek megfelelően fogadják azokat - egy előzetesen egyeztetett időpont után (elérhetőség az Egyházmegye webes felületén megtalálható), akik nehéz házassági szituációban élnek, illetve szeretnék rendezni életállapotukat. 

Képünk illusztráció.

Forrás: Pécsi Egyházmegye - Fotó: MTI/Varga György