2,5 milliárd mínusz az egyházaknak

A legnagyobb létszámú magyarországi egyháztól, a római katolikusokétól is a múlt század negyvenes éveinek végén vette el az akkori kommunista vezetés azt a vagyontömeget, mely fennmaradását biztosíthatta. Az államosítás részleges ellentételezésére írták alá - már a rendszerváltozás után - a Vatikáni Szerződést, melyben a Magyar Köztársaság - a korábban kisajátított javak visszaadása helyett - az egyházi működés finanszírozásának egy részét magára vállalta.

Az egyházi fenntartású iskolák azonban például így is 30 százalékkal kevesebb támogatást kapnak, mint az önkormányzati tulajdonú intézmények, arról nem is beszélve, hogy eleve sok mindenből ki vannak zárva (gyermekétkeztetés, kollégiumi támogatás, tornaterem-építés, uniós pályázatok, műemléki felújítás) - ahogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke fogalmazott nemrég: „az egyházak per definitionem ki vannak zárva a támogatásokból".

Wolf Gyula, a Pécsi Egyházmegye vagyonkezelője lapunk érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy legkorábban március elején tud választ adni arra a kérdésre, hogy idén pontosan mennyiből fog gazdálkodni a pécsi egyházmegye. Hozzátette: február végén történik meg a pénzek tényleges felosztása. „Akkor kapunk táblázatokat először, hogy melyik kategóriában, milyen célra, hogyan és miként osztották el a forrásokat az egyházmegyék, a szerzetesi és a központi intézmények között".

Mindezeket tekintetbe véve egyáltalán nem tűnik könnyűnek még a nagy egyházak helyzete sem. Az elvonás következtében megnő a szerepe az egyházközségi hozzájárulásnak (ismertebb nevén egyházi adónak). Az általános irányelv szerint ez az adózó éves átlagkeresetének egy százaléka - a központilag felajánlható egy százalékon túl.

Emellett persze egyéb bevételei is adódnak egy-egy plébániának: perselypénz, állópersely, kapcsolódó alapítványok, urnatemető üzemeltetése, stólapénz (miséért, temetésért, házasságkötésért adott adomány, amelynek egy része a papot, a kántort, a sekrestyést illeti, a másik része magát a plébániát).

A felszentelt papok nem alkalmazottjai, hanem tagjai az egyháznak, ún. egyházi személyek, ezért - ellentétben a magánszemélyekkel - sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítást nem fizetnek. Pontosabban: egy pap fizetését az egyházközség állapítja meg (adományokból, ezért nem adóköteles), a püspöki kar fizeti a tb-járulékát és a pap maga fizeti be nyugdíjjárulékát a főegyházmegyének - nyugdíjat pedig az egyházmegyétől kap 75 éves kor után.

Ellenben adóköteles jövedelemnek számít a hitoktatásért kapott díj. A tervbe vett intézkedések szerint 2010-ben a kormány nem biztosít forrást a hit- és erkölcstan oktatására, valamint az ötezer főnél kisebb településeken szolgáló papok jövedelempótlékára. 2005 és 2009 között évente 3,3 milliárd forint jutott hitoktatásra, a papok jövedelempótléka pedig mintegy 1,5 milliárd forintot tett ki.

HLB - Fotó: Dittrich Éva