A dél-dunántúli KÖVIZIG területén közel 119 ezer homokzsákot használtak fel és 50 önkormányzatnak nyújtottak segítséget, e feladatokból magántermelők és gazdák is kivették a részüket. György Béla igazgató kiemelte, a települések belterületein az önkormányzatok kötelesek védekezni, ahogy védelmi tervet is nekik kell készíteni ilyen esetekre, úgy, hogy a települések kritikus helyeit számba veszik. Mint megjegyezte, ilyen terv nagyon kevés készült el eddig.

A sajtó munkatársainak kiosztott összefoglaló szerint a Pécsett, a Május 1-je utcában történt nagy mennyiségű vízmozgást egy szemét által eltorlaszolt áteresz okozta, amely útját állta a víz elfolyásának. Amint ez a „dugó" kiszabadult, az áradat egyszerre öntötte el a környéket, a város több pontján is további jelentős károkat okozva.

A Kapos megyénkben található vízgyűjtő területein a legkritikusabb helyzet Sásdon alakult ki. A Baranya-csatornán és a Gödrei-vízfolyáson is rendkívüli árhullám indult el, amelynek következtében 10-15 Sásd alsó részén fekvő házat öntött el a víz, s a 66-os főút hídja felett 80 centis magassággal bukott át a víz. Ezzel egy időben a terület legnagyobb tározója, a Pécsi-tó szintje is az árvízi üzemszint fölé emelkedett.

A kritikus napokban Sellyén megdőlt az észlelési időszak óta mért, 24 óra alatt leesett csapadékmennyiségi csúcs, a Völgység-patak vízgyűjtő területén található Magyaregregyen május 15-én 95 mm, másnap pedig további 78 mm csapadék hullott, amely egy, a patakon levonuló intenzív árhullámot indított el. A víz itt rengeteg uszadékot sodort magával, amelyek főként Kárász és Vékény településeken okoztak problémát.

György Béla szerint a KÖVIZIG több olyan rekonstrukciós munkát indíthat meg a közeljövőben EU-s forrásból, amelyek kis vízfolyások elvezető képességét javítják.

Archív képünkön a május 17-én lezárt Ágoston tér látható.

B. G. - MTI Fotó: Kálmándy Ferenc