A Lyceum templomban búcsúztatják Dr. Diófási Lajost

Pénteken vesznek végső búcsút Pécsett Diófási Lajostól, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szőlészeti és Borászati Intézetének volt igazgatójától, az ország legértékesebb szőlő-génbankjának megújítójától.

A 83. életévében a napokban elhunyt Diófási Lajos gyászszertartása pénteken 13 órakor lesz a pécsi Lyceum templomban.

A PTE internetes oldalán olvasható életrajz szerint Diófási Lajos 1929. szeptember 21-én született a Tolna megyei Harc községben. Középiskolába Bajára járt, diplomát Budapesten, az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán szerzett. Szakmai pályafutását Csopakon kezdte, később a baranyai megyeszékhelyen kutatóként, majd 1972 és 2000 között a szőlészeti kutatóintézet igazgatójaként tevékenykedett.

Diófási Lajos professzor kutatási eredményeiről több mint 260, önállóan vagy társszerzőkkel együtt készített publikáció jelent meg. Akadémiai doktori értekezésében a termésmennyiség növelésének a termés minőségére és a szőlőtőkékre gyakorolt hatásáról írt, illetve a korszerű tőkeformák és metszési módok kérdéseinek tisztázásával hozzájárult a hegyvidéki minőségi borszőlőtermesztés fejlesztéséhez.

A szakember az elsők között hívta fel a figyelmet arra, miként hat a globális felmelegedés a szőlőre és mennyire fontosak a sikeres alkalmazkodási stratégiák. Irányításával újult meg a pécsi borászati kutatóintézetnél Magyarország legértékesebb, egyben a világ hatodik legnagyobb, több mint 1100 tételből álló szőlőfajta-gyűjteménye, és szerveződött újjá a badacsonyi szőlészeti kutatóhely.

Diófási Lajos a rendszerváltást követően a szőlész-borász szakma egyik meghatározó szervező egyénisége volt, aki sokat tett a szőlő-génbankok, törzsültetvények fenntartásáért, fejlesztéséért, a borászati kutatóhelyek hatékony működéséért.

A professzor tagja volt az MTA Kertészeti Szakbizottságának, a fajtaminősítő bizottságnak, örökös tagja a Magyar Borakadémiának. Szekszárd és Harc díszpolgárának választotta, tevékenységét a Munka Érdemrend arany fokozatával és egyebek mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével is elismerték.

(mti)