Torgyán, ha tehetné, biztos alkotmányozna

A cikk szerint a volt kisgazda pártelnök alapjában véve elfogadhatónak tartja az alkotmány-előkészítő bizottság által összeállított koncepciót, mely azonban - mint fogalmazott - tartalmaz "trehány megfogalmazásokat". "Nem értem, hogy engedhetett meg magának ilyet Salamon László" - fűzte hozzá az egykori politikus.

Torgyán támogathatónak ítélte, hogy az új alkotmányt - Deák Ferenc húsvéti üzenetének mintájára - húsvét hétfőn fogadják el, és azt is, hogy preambulumában utalás történjen ne csak magára a Szent Koronára, hanem a Szentkorona-tanra is.
A korábbi miniszter szerint azonban nem szabad, hogy a preambulummal kapcsolatos viták elvonják a figyelmet a fontosabb kérdésekről. Ilyen például a hatalmi ágak elválasztásának rendszere, melyet "patikamérlegesen" kellene rendezni.

Torgyán József kifejtette: bár az új alkotmány koncepciója formálisan tartalmazza ezt, a gyakorlatban az alkotók hatalmi koncentrációt hoznak létre, mellyel "elfordulnak a demokráciától". Ezzel szemben a hatalommegosztás elvének abból kellene kiindulnia, hogy minden hatalom a népet illeti meg, és a képviseleti demokrácia csak másodrangú. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróságról Torgyán József úgy vélekedett: elfogadhatatlan, ha az Országgyűlés fölé helyezik a taláros testületet. "Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a népnek van Alkotmánybírósága és nem fordítva" - fogalmazott.

A cikk a http://alkotmany.postr.hu/torgyan-jozsef-nemzetellenes-buntett-nem-reszt-venni-az-alkotmanyozasban linken olvasható.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök januárban úgy nyilatkozott, hogy az MSZP fenntartja álláspontját, és nem vesz részt az alaptörvény parlamenti vitájában. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pedig minden ellenzéki pártot arra szólított fel, hogy bojkottálja az alkotmányozási folyamat egészét, így az Országgyűlés munkáját is, amikor az a "Fidesz új alkotmányát tárgyalja."

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője február közepén azt mondta: ha az LMP által kért garanciális feltételek teljesülnek, akkor a párt visszatér az alkotmányozási folyamatba. Elmondta azt is, hogy kéréseiket törvényjavaslat formájában benyújtották az Országgyűléshez.

A frakcióvezető emellett hangsúlyozta, hogy elválasztják a tartalmi kívánságaikat - vagyis azt, hogy szerintük milyen lenne a legjobb alkotmány - attól, hogy milyen eljárási feltételek között indította el a kormánytöbbség az alkotmányozási folyamatot.

Közölte, ha a demokratikus alkotmányozás intézményes feltételei teljesülnek, akkor részt vesznek az eljárásban, "függetlenül attól, hogy az alkotmány minősége milyen".
A Jobbik álszentnek tartja a Fidesznek az ellenzéki pártok alkotmányozási javaslataihoz való eddigi hozzáállását, ezért nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy március 15-ig saját törvényjavaslatot nyújtson be az új alaptörvényről - mondta Dúró Dóra egy sajtótájékoztatón február közepén.

Az ellenzéki képviselő az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a Jobbik mindeddig konstruktívan állt az új alaptörvény koncepciójának parlamenti vitájához, amit az általuk benyújtott 49 módosító javaslat is mutat; ám szerinte azok szinte kivétel nélküli bizottsági elutasítása azt mutatja, a Fidesz "párturalmi alkotmányt" kíván elfogadtatni.

A politikus frakciótársával, Gaudi-Nagy Tamással közösen tartott tájékoztatón "könyöradományként" értékelte, hogy a kormánytöbbség módosító javaslataik közül mindössze egy, az alkotmány jövőbeni megváltoztathatóságát szabályozó javaslatukat fogadta el az illetékes bizottságokban.

(mti)