Társasházi rongálások: ha nincs meg a tettes, a lakók fizetnek

Rongálások a társasházaknál: összefestett falak, tönkretett, ellopott közös tulajdonú berendezések - nemcsak hogy dühíti a lakókat, de sok pénzbe is kerül a károk kijavítása, ráadásul valahol ez lehetetlen. Mit tegyen a közösség, ha az új épületszigetelésre, amelyre akár éveken át gyűjtöttek, graffitik sora kerül. Vagy esetleg ha a ház közös szemeteskukáit valaki poénból felgyújtja, hogy használhatatlanná váljon.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legutóbbi adatai szerint a rongálások szempontjából Budapest és Fejér megye tartozik a magas, míg Győr-Moson-Sopron megye az átlag feletti fertőzöttségi csoportba. Egy olyan megye sincs azonban, amelynél a szint kifejezetten alacsony lenne. Átlagosan napi 35 rongálásról fut be értesítés a rendőrkapitányságokhoz - közölte Megyeriné Tuzson Anna, a Megyeri Kft. ügyvezetője, közösképviselő a Kossuth Rádió Napközben című hétfői műsorában.

Ilyen rongálásnak számít a postaláda leszakítása, a társasházi iratok eltávolítása, a faliújság lerángatása, a lift vagy a fal összefirkálása - magyarázta Izsák Orsolya, társasházi szakjogász, társasházkezelői előadó. Hozzátette: a szabálysértés vagy a rongálás bűncselekményének megállapításakor az elkövető személye és a cselekmény lényeges. Ha nincs meg a tettes, akkor közös tulajdon lévén közösen kell viselni a költségeket a tulajdoni hányad alapján. A társasház iratanyagában azonban külön ki kell térni arra is, hogy ha olyan rongálás történik, amely bizonyítottan egy tulajdonos, egy használó vagy egy albérlő személyéhez köthető, akkor az okozott károkat a rongáló térítse meg - mutatott rá a szakjogász.

Megyeriné Tuzson Anna hozzáfűzte azt is, hogy a károkat kollektív fizetés esetében a társasházi közösköltségből az épület karbantartására szánt keretből szokták fizetni. Amennyiben a társasház a kárt időben jelzi a biztosítónak, amely fel tudja mérni azt, akkor kártérítést kaphat a ház.

A megelőzés lehetőségeire kitérve a Megyeri Kft. ügyvezetője elmondta: a kaputelefonos rendszerek esetében alapvetően jó a kódos szisztéma, ám megvan az a veszélye, hogy a számokat illetéktelenek leolvassák, ami biztosítja a bejutást. A kód abban az esetben sem véd, ha a rongálók kifigyelik, hogy mikor nyílik az ajtó, és bemennek rajta. A tulajdonosok hozzáállása éppen ezért rendkívül fontos a megelőzésben - hangsúlyozta.

A társasházi törvény értelmében a kamerarendszer kiépítésének komoly feltételei vannak - emelte ki Izsák Orsolya. Az elhelyezést a tulajdonosok négyötödének támogatnia kell, a kamerák pedig kizárólag a közös tulajdonú részekre nézhetnek rá. A felvétel csak meghatározott időtartamig tárolható, a részletszabályokat pedig a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni. A kamerarendszer fenntartása is komoly költségekkel járhat, mivel az adattárolást és a felügyeletet csak külön végzettséggel bíró személy végezheti - húzta alá a társasházi szakjogász.

Forrás: MR1