Szili Katalin a verespataki aranybánya ügyében vizsgálódik

Levélben fordult az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a román parlament közigazgatási, területfejlesztési és ökológiai egyensúly bizottságának elnökéhez, hogy tájékoztatást kérjen az erdélyi Verespatakon tervezett aranybányászatról.

Az MTI-hez kedden eljuttatott levélben Szili Katalin azt tudakolta Marin Almajanutól, hogy készült-e hatásvizsgálat a beruházáshoz, érintettek-e természetvédelmi oltalom alatt álló területek a projektben.

Előírták-e az engedélyben a kitermelést, a feldolgozást és a hulladékkezelést illetően az elérhető legjobb technikák alkalmazását, valamint biztosíték adását vagy felelősségbiztosítás megkötését egy esetleges katasztrófa esetre? - kérdezte.

Szili Katalin levelében arról is érdeklődött, hogy mi a román bizottság álláspontja a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, megnyugtatónak tartja-e azokat a körülményeket, amelyek a környezeti károk elleni maximális védelmet biztosítják, és mit kíván tenni a nemzetközi megállapodások betartásáért.

A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke felidézte, hogy júniusi ülésükön foglalkoztak a verespataki aranybánya újbóli megnyitásával, és a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium képviselőjétől kaptak tájékoztatást a helyzetről. A szakminisztériumok beszámolója szerint már évek óta hiába kérnek tájékoztatást az ügyről, érdemi választ nagyjából két éve nem ad a román fél.

Emlékeztetett arra is, hogy a két bizottság 2011. júniusi aradi találkozója után a fenntartható fejlődés bizottsága elkészítette és a következő hónapban el is küldte Bukarestbe a két grémium közötti együttműködési megállapodás tervezetét, azóta sem kaptak rá választ.

A tervezet több pontja is a verespataki nemesfémbányászattal, valamint a természeti és ipari katasztrófák megelőzésével, kezelésével foglakozott - írta Szili Katalin.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológiás eljárással.

A múlt héten a román kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.

A Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium hétfőn közös közleményben jelezte, a magyar kormány elvárja az erre vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását.

(mti)