Surányi nem vállalja, de Jaksity sem

2009. március 26. csütörtök 13:07

Surányi nem vállalja, de Jaksity sem
Surányi György a Népszabadságnak kijelentette, szerdai nyilatkozatából (amelyben azt mondta, "eltérő hőfokú, de világos támogatásra" van szüksége a pártok részéről - a szerk.) egyértelműen következik: nem tekinthető kormányfő-jelöltnek.

Az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, a CIB elnöke, volt jegybankelnök Brüsszelben csütörtök reggel a lapnak kifejtette: végtelenül megtisztelőnek és - a felelősséggel tisztában lévén - egyben súlyosan nyomasztónak tartja, hogy a neve egyáltalán szóba került miniszterelnök-jelöltként.

Új választás nélkül, új keretek között a pártokhoz nem szorosan kötődő, noha tőlük nem szükségképpen egyenlő távolságra lévő válságkezelő kormány akkor lehet működőképes, ha bírja a parlamenti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatását. Ez a támogatás nyilvánvalóan nem alakult ki, ezért - mondta Surányi György - ő nem is tekinthető jelöltnek.

Bejelentésével erősen kérdésessé vált a miniszterelnök-jelölés. Az MSZP három jelöltje, Glatz Ferenc, Surányi György és Vértes András közül az SZDSZ ugyanis egyedül a - különböző közvélemény-kutatások és felmérések szerint is legtámogatottabb - Surányit tudja elfogadni.

Ennek ellenére az MSZP nekivághat egyedül is a kormányfőcserének - írja a Népszabadság. Információik szerint az elnökség nem tartja kizártnak, hogy a szocialisták egymagukban, a függetlenek támogatásával is képesek biztosítani a többséget.


FRISSÍTVE:
(13:18)

Csütörtök délután egy óra körül megkezdődött az MSZP és az SZDSZ közötti újabb, harmadik hivatalos egyeztetés a Parlamentben. Surányi György a Népszabadság Online-nak csütörtökön reggel azt nyilatkozta: már "nem tekinthető jelöltnek".

A szocialistákat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Simon Gábor választmányi elnök képviseli.

Az SZDSZ részéről Fodor Gábor pártelnök, Kóka János frakcióvezető és Horn Gábor ügyvivő vesz részt a megbeszélésen.

A legutóbbi, keddi hivatalos egyeztetést követően a felek nem nyilatkoztak a sajtónak. Még aznap délután jelentette be az MSZP elnökségi ülését követően Gyurcsány Ferenc, hogy az MSZP három miniszterelnök-jelöltje Surányi György volt jegybankelnök, Glatz Ferenc akadémikus és Vértes András, a GKI elnöke.

Az SZDSZ szerdán jelentette be hivatalosan, hogy a három jelölt közül Surányi Györgyöt tudják támogatni. Az egyeztetésre tartó Horn Gábor az újságírók azon kérdésére, hogy mit szól ahhoz, hogy Surányi azt mondta: nem vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, azt válaszolta: "meg kell nézni, hogy vannak-e más, ilyen kaliberű megoldások".

Bármibe természetesen nem tudunk belemenni, de amíg lehet, folytatjuk az egyeztetést - tette hozzá.

FRISSÍTVE:
(13:42)

Jaksity György sem vállalja a miniszterelnökséget

Miután Surányi gyakorlatilag kijelentette, hogy nem vállalja a miniszterelnökséget, az Index információi szerint Jaksity György volt tőzsdei elnök, a Concorde alapítójának neve merült fel. Az érintett közleményében kijelentette, hogy nem vállalja a pozíciót.

Surányi kiesése nem jelenti azt, hogy az SZDSZ és a szocialisták konzultációjának vége. Surányi nyilatkozata után Horn Gábor, az SZDSZ tárgyalódelegációjának tagja azt mondta, pártja most az MSZP újabb javaslatára vár. Több szabad demokrata forrás szerint a két pártnak van egy titkos jelöltje is, akiben meg tudnak egyezni. Az Index szerint Jaksity György volt tőzsdei elnök, a Concorde alapítójának neve merült fel.

"Az elmúlt órában a miniszterelnök-jelölési folyamattal összefüggésben a portálon megjelent híresztelésekre reagálva az alábbiakat szeretnénk közölni: Jaksity Györgyöt nem kérdezte meg senki semmilyen kormányzati pozícióra történő jelöléssel kapcsolatban, és nem is vállalna el ilyen felkérést" - olvasható a Concorde közleményében.

Az Index szerint március 24-én, amikor az MSZP „bedobta" Vértes András nevét, a szabad demokraták Surányival, Békesivel és Jaksittyal válaszoltak. A portál érdeklődésére reagálva azonban Horn Gábor, SZDSZ-es ügyvivő ugyancsak azt mondta, Jaksity neve „sajnos nem" merült fel az egyeztetéseken. Mint mondta, az SZDSZ nem is kíván újabb neveket felvetni, hiszen nem az ő feladatuk a miniszterelnök-jelölés, így „ésszerű időn belül" várják az MSZP újabb javaslatát.


FRISSÍTVE:
(13:54)

Már véget is ért az MSZP és az SZDSZ egyeztetése


Már véget is ért a csütörtök délután egy óra körül megkezdődött egyeztetés az MSZP és az SZDSZ között. A szabad demokraták delegációjának tagjai távozásuk után nem nyilatkoztak a sajtó képviselőinek.

A szocialistákat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Simon Gábor választmányi elnök képviselte a fél óránál is rövidebb ideig tartó egyeztetésen.

Az SZDSZ részéről Fodor Gábor pártelnök, Kóka János frakcióvezető és Horn Gábor ügyvivő vett részt a megbeszélésen.

A tárgyalás kezdete előtt nem sokkal látott napvilágot a hír, hogy Surányi György a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: már "nem tekinthető jelöltnek".


FRISSÍTVE
(14:46)

Szili: közösen kell meghatározni a konstruktív bizalmatlansági indítvány lebonyolításának szabályait

A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány kerüljön az Országgyűlés elé, így az erről szóló határozati javaslat tárgyalásának szabályait a frakcióknak közösen kell meghatározniuk - mondta Szili Katalin a házbizottság ülése után csütörtökön.

Az Országgyűlés elnöke közölte, felhatalmazást kapott arra a házbizottságtól, hogy ennek részleteiről javaslatot tegyen a frakcióknak a következő házbizottsági ülésen.
Példaként említette a vita szerkezetét, annak menetét, a miniszterelnök-jelölt felszólalásának lehetőségét, és a már benyújtott kérdések, azonnali kérdések, interpellációk sorsát.

Az MTI úgy tudja, ha a megérkezik a parlamenthez a bizalmatlansági indítvány, akkor rendkívüli házbizottsági ülést is összehívhatnak ez ügyben az április 6-i héten.
Hozzátette: ha a házbizottság például úgy dönt, hogy időkeretben tárgyalja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, akkor a házszabály szerint ezt minimum tízórás időkeretben kell lefolytatni. Nincs szabály viszont arra, hogy ezen belül kik szólalhatnak fel, milyen sorrendben, és mennyi ideig beszélhetnek, így erre is javaslatot tesz majd - közölte.

Szili Katalin hangsúlyozta: azt szeretné, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány tárgyalásának menetére vonatkozó szabályokat konszenzussal fogadnák el a frakciók.
Konstruktív bizalmatlansági indítvány ugyan még nem került az Országgyűlés elé, de kormányzati cikluson belüli miniszterelnök-cserére már volt példa, így az akkor történteket valószínűleg figyelembe veszik a mostani helyzetben is.

Ilyen döntés volt például, hogy a Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc közti kormányfőváltásnál az új miniszterelnök, illetve az átalakított kormány eskütételének napján nem volt interpellációs időszak. A kérdéseket, azonnali kérdéseket és interpellációkat az eddigi tapasztalatok szerint nem szokták ugyan visszavonni a kormányzati cikluson belüli miniszterelnökváltásnál vagy minisztercserénél - hiszen azok nem a személynek, hanem az általa betöltött pozíciónak szólnak- , de hagynak időt az átállásra.

Az alkotmány szerint konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be írásban a miniszterelnökkel szemben. A 77 aláírónak az indítványban meg kell neveznie az új kormányfőt. Az indítvány formája határozati javaslat.

A házszabály előírja, hogy a javaslatról a benyújtást követő 3. nap után, de legkésőbb 8 napon belül szavaznia kell a parlamentnek. A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával az új miniszterelnököt azonnal megválasztja a parlament, s az új kormányfő esküt is tesz.

Ezzel együtt megszűnik a kormány megbízatása. Az alkotmány szerint az új kormány megalakulásáig a régi kabinet hivatalban marad, a miniszterek gyakorolják hatáskörüket, de nemzetközi szerződést nem köthetnek, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben alkothatnak. Az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a politikai tanácsadók és a főtanácsadók megbízatása az új kormány megalakulásáig tart.

A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott új miniszterelnök a szavazás után kezdeményezi az Országgyűlés elnökénél a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatását, majd a köztársasági elnöknél a tárcavezetők és az államtitkárok kinevezését. A kinevezés után a kormány megalakul, tagjai leteszik a parlamenti esküt. Az új szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki a miniszterek javaslatára.

Forrás: NOL - MTI - MNO - Index - Fotó: MTI